15. fejezet

   Olyan er�sen szor�tottam �ssze a sz�m, �llkapcsom f�jdalmasan megfesz�lt. Ism�t kirekesztettem a k�lvil�got, mert f�ltem beengedni azokat, akik t�nyleg l�tni akart�k, mi van a falak m�g�tt. Mondanom sem kell, nem fogadt�k t�l j�l, k�rd�sek keresztt�z�be ker�ltem, amik makacsul d�ngett�k az ajt�t, s m�r azt hittem, v�gk�pp siker�lt �tszak�taniuk, mikor j�tt egy ment� hang �s elzavarta �ket.
 - N�zz r�m - Mark az �llam al� ny�lt �s feljebb emelte a fejem, musz�j voltam reag�lni r�. Tekintet�nk tal�lkozott egy pillanatra, miel�tt elfordulhattam volna, nehogy megl�ssa a szemembe sz�k� k�nnyeket. - Ophelia, k�rlek.
 - F�j a fejem, led�l�k egy kicsit - el akartam l�pni mellette, erre � is oldalra l�pett, egyenesen el�m. Ir�nyt v�ltottam. � is. - Engedj l�gy sz�ves.
 - Besz�lhet�nk? Csak besz�l�nk.
 - Nem tartom j� �tletnek. Az �rzelmeim kihatnak az er�mre, �s jelenleg nem nagyon tudok koncentr�lni r�. - Istenem, de f�jt az �llkapcsom! Mik�zben besz�ltem, fogaim �ssze csattantak minden egyes sz�n�l, amit�l hazugs�g n�lk�li nyilal�s l�tt kereszt�l a fejemen.
Mark legy�z�tten �llt arr�bb az �tb�l. A sz�vem sajgott, a k�zt�nk l�v� �lland� bizonytalans�g ellen�re, ha valakinek elmondtam volna, mi t�rt�nt, az �, de nem mertem. Tiszt�ban vagyok vele, bajt hoztam a fej�kre, pont azt, amire felh�vta a figyelmem, s ami�rt a csal�dja fog megfizetni, ha csak nem tal�lok ki nagyon gyorsan valamit.
Visszamehetn�k a sz�leimhez. Ezen t�prengve ter�ltem el az �gyon, fejem felett a plafonra �rny�kot vetettek a lemen� nap sugarai. Vajon any�m mit sz�lna hozz�? Egy�ltal�n beengedne az ajt�n? Apa miatt tal�n, de mi v�rna r�m, ha � nincs ott?
Fel�ltem.
 - Apa - m�g �n itt kesergek a bajaimon, � ki van t�ve a f�rfi d�h�nek. Engem sim�n megtal�lt, a h�zunkat sem lehetett nehezebb lenyomozni, onnant�l szabad pr�d�k.
R�m�letemben sz�mra szor�tottam a kezem, azt�n felugrottam �s az ajt� fel� siettem. Le a l�pcs�n, �t a nappalin, el a sr�cok mellett, akik a kanap�n �lve meredtek az ut�nam becsuk�d� ajt�ra. Hallottam a hangjukat, a nevemet ki�ltott�k.
Az aut� m�g mindig ott �llt az �t sz�l�n, ami m�g� az els� tal�lkoz�sunkkor beugrottam. Futva tettem meg od�ig az utat, szinte beugrottam m�g�, m�r fordult is be a sarkon az aut�. Deja vum t�madt, nem is olyan r�g pontosan ugyan�gy menek�ltem el a Warrenek el�l. Ha tudn�k, mi�rt teszem most is ugyanezt, tal�n meg�rten�k, id�vel, majd ha visszaeml�ksz�nk r� �gy lesz, addig viszont meg kell tartanom a titkot magamnak.
Mikor �gy l�ttam, tiszta a leveg�, ism�t szaladni kezdtem, �t a kertv�roson. A hideg leveg� az arcomba csapott, k�nnyeket csalt a szemembe, m�gsem �lltam meg, nem tehettem, az a felad�s lett volna, a csal�dom�rt, ap��rt pedig b�rmit megtenn�k csak azt nem.
Ker�l� �ton mentem, hosszabb �ton �rtem haza, s �gy is oda kellett figyelnem, mert m�r a sarokn�l kisz�rtam az aut�t. Lelapultam egy kiss� viharvert bokor m�g�, onnan r�l�ttam, nem csak a sr�cokra, a h�zra is. Apa kocsija nem volt a felhajt�n, anya alighanem a pinc�ben k�sz�tett egy �jabb ker�mia sorozatot, l�tsz�lag tiszta volt a terep. Ennyivel ak�r meg is el�gedhettem volna, �s �gy t�nt ezzel egyet�rtenek a t�bbiek is, akik n�h�ny percnyi v�rakoz�s ut�n sz�pen tov�bb hajtottak. Azt hitt�k, m�sfel� indultam, remek.
Egyed�l maradtam a csendes �ton.

   A h�z meglep�en nyugodtan fogadott. Kulcsomat az ajt� melletti tart�ba dobtam, ler�gtam a cip�m, s elindultam �tkutatni a szob�kat. Sz�vem torkomban dobogott, lej�tsz�dott egy halom filmes jelenet a fejemben, m�r az �jul�s ker�lgetett mire a konyh�hoz �rtem.
 - Apa? - sz�laltam meg c�rnav�kony hangon. Semmi nyom�t sem l�ttam dulakod�snak, patik�s rend uralkodott, mint mindig, m�gsem voltam k�pes megnyugodni.
S�rva fakadtam. Egyr�szr�l megk�nnyebb�ltem, m�sr�szr�l az a rossz �rz�s csak nem engedett. T�rt�nhetett vel�k b�rmi, valami, az is lehet, napok �ta elt�ntek. Nem, arr�l Mark sz�lt volna.
Felmentem a szob�mba, minden ott volt, ahol hagytam, az �gyam bevetve, a szekr�nyajt�k csukva.
Meg�llt az �let.
Fogtam egy pap�rt az asztalr�l, r�firkantottam k�t sz�t, majd kifel� menet apa kab�tzseb�be rejtettem. Ebben szokta b�tyk�lni a kocsit, megtal�lja. Tudni fogja, itt j�rtam, egyben, eg�szs�gesen. Apr� gesztus, ami mosolyt csalhat az arc�ra. Az eny�mre m�r megtette.
�r�kig r�ttam az utc�kat, er�sen s�t�tedett mire vissza�rtem a Warren h�zhoz.
 - Mark - a sr�c a felhajt�n �llt, �pp felhajtotta a kocsi plat�j�nak ajtaj�t.
 - Ophelia - szempillant�s alatt el�ttem termett, k�t karj�val szorosan mag�hoz �lelt. - Hol volt�l? A t�bbiek azt mondt�k…
 - Csak hazamentem. L�tni szerettem volna ap�t.
 - Mi�rt futott�l �gy el? Tom vagy Ben elvitt volna, de ha sz�lsz, m�g �n is.
 - Rossz n�lk�le - �szinte vallom�som a mellkas�hoz b�jva mondtam ki hangosan, addig sem kellett az arc�ra n�znem, cser�be mindenhol ott volt az illata.
 - B�rmikor tal�lkozhattok - elh�z�dott, hogy a szemembe n�zhessen, vonakodva k�vettem. - �th�vhatn�nk vacsor�ra.
 - T�nyleg? - k�rdeztem megr�k�ny�dve.
 - Mi�rt ne? - elk�pedve pislogtam p�rat, miel�tt a nyak�ba vetettem volna magam a boldogs�gt�l. - H�, megfojtasz.
 - �, igen - azonnal elengedtem - Bocsi.
Miut�n bement�nk, a t�bbiek azonnal sereglettek k�r�nk, Mark vethetett r�juk n�h�ny n�m�t� pillant�st, mert ejtett�k a t�m�t. Levetett�k magunkat a kanap�ra, a fotelbe, ki hol tal�lt helyet, azt�n valahogy kikerekedett egy besz�lget�s, amire m�r egy�bk�nt is k�v�ncsi voltam.
Kik vagyunk mi? Egy r�sz�t ismerem a t�rt�netnek, en�lk�l aligha �rthettem volna meg b�rmit abb�l, mi zajlik tulajdonk�ppen bennem, ha m�r �r�lt elm�letileg nem vagyok. A saj�t �let�kbe azonban sosem vontak be, abba, mi is t�rt�nt kor�bban.
Tal�n aff�le tes�s, gondolatolvas�s dolog lehet a h�tt�rben, mert alig fogalmaz�dott meg bennem a k�rd�s, m�r el is kezdt�k megv�laszolni nekem.
Mes�ltek a r�gi boszork�ny praktik�kr�l, hagyom�nyokr�l, amik m�ra szinte teljesen feled�sbe mer�ltek. Kevesen foglalkoznak eff�l�kkel, sok a k�kler, szinte teljesen asszimil�l�dtak a t�rsadalomba. Azok a lesz�rmazottak, akik akt�v er�vel rendelkeznek csoportokat alak�tottak ki, egys�gben �lve tal�lt�k meg a biztons�got. N�h�nyan v�llalt�k a sebezhet�s�get, kiv�ltak k�z�l�k, hogy a maguk �tj�n pr�b�ljanak szerencs�t. A sr�cok sz�lei a vil�got ezen form�j�ban ismert�k meg, eszerint nevelt�k �ket tragikusan hirtelen hal�lukig. Persze, hogy �vatosak. Engem m�gis befogadtak, noha nagy vesz�lyt jelentek r�juk n�zve. Valamennyi k�rd�semre v�laszt kaptam, �gy m�r egy dolog maradt, amit m�g meg kellett oldanom.