2018 június

     A májusi olvasmánylistámnál írtam, hogy valami olvasási válságra emlékeztető dolog zajlik most velem/bennem/körülöttem, meglepően visszaesett az elolvasott könyvek száma az eddigiekhez képest, de azért valamit mégiscsak sikerült letennem az asztalra. 

 

   Az első része elég érdekesnek bizonyult ahhoz, hogy a folytatást várjam, ám a megjelenése után valamiért mindig csak hátrébb került a listámon ahelyett, hogy előre vettem volna. 

   Egyszer beleolvastam, akkor egy izgalmas fejezetbe botlottam, azóta még jobban vártam, hogy előkereshessem, megtaláljam valahol.

Most, miután eljutottam az utolsó oldalig és végre elmondhatom, hogy átéltem, amit át kellett, azt kell mondjam, valószínűleg a beleolvasásnál lőttem le a legnagyobb cselekményt az egészből. Jó, nem volt unalmas a többi sem, de valahogy az előző hatása után kicsit többet vártam tőle. Azért a folytatástól nem vette el a kedvem, hamarosan sort is kerítek rá. :)

 

   Jamie McGuire, már megint szemtől szembe kerültem az egyik irományával, s úgy látszik, nála nyer igazán értelmet az "egyszer fent, egyszer lent" kifejezés.

   Ez egy olyan sorozatának lezárása, amit legelőször olvastam tőle és amivel nagyon nem voltam kibékülve. Három oka volt, amiért mégis belevágtam:

1. Ez egy befejezés, lezárás, amivel "kerek egész lett" a sorozat.

2. Rövidke, simán pár óra alatt átrágható, még a betűk sem aprócskák benne.

3. Mare és Shepley párosa tetszett a legjobban az összes kötet alatt, kíváncsi voltam az ő "Happy End'-jükre.

Viszont ez a három ok is kevés volt, mert maga a könyv borzalmas lett. America kiborító hisztérika, Shep pedig egy papucs, egy undorítóan jellemtelen papucs képében jelenik meg, amit nagyon nehezen viseltem. Plusz a történet is ide-oda csapong, nincs benne semmi, ami megragadná az olvasó figyelmét, tulajdonképpen a könyv közepétől azt hittem, megesz az ideg és az unalom, bár lehet, ez már előbb indult.

   Említésre sem méltó ez a valami, amit aztán lefordítva a magyar olvasók is megkaptak. Nagyon nagy szerencséje volt, amiért könyvtári példányként került a kezembe.

 

 

Szóval ezek voltak a júniusi olvasmányaim, csekély számuk ellenére is lett egy mélypontos, meg egy, amelyik szépen megugrotta a lécet. :)