Úgy gondoltam, szétszedem még ezt a telet az összegzésnél. Na, nem azért, mert annyira sok olvasmányra jutott időm, inkább csak azért, hogy kereken lezárjam a 2019-es évet. 

TOP3: Jane Austen - Értelem és érzelem

kiadó: Lazi
kiadás éve: 2016
címkék: romantikus, filmadaptáció, családregény
moly: katt

"   A ​romantikus történet középpontjában a két Dashwood nővér, Elinor és Marianne áll, a regény címe kettejük ellentétes természetére utal. Az értelmet Elinor testesíti meg, tetteit a józan ész és a megfontolás irányítja, mindent logikusan végiggondol, mielőtt határoz vagy cselekszik. Vele szemben áll húga, ő gyakorta esik a romantikus szerelem és szenvedély túlzásaiba, érzelmi válságaitól és csalódásaitól pedig mélyen és látványosan szenved. Austen a két lány sorsát és szerelmük alakulását mutatja be az 1800-as évek Angliájában. Mindketten a boldog házasságot és az igaz szerelmet keresik – de vajon megtalálják-e?
   Elinor választottja Edward Ferrars, akit azonban ígérete máshoz köt, Marianne szívéért pedig két férfi is verseng: Mr. Willoughby és Brandon ezredes. Mellettük számos tipikus austeni karakterrel ismerkedhetünk meg, ilyen például Mrs. Jennings személye, akinek „nem volt több gyermeke két leányán kívül, kiket kitűnően adott férjhez, így hát más dolga nem lévén, most már az emberiség fennmaradó részét akarta megházasítani.”
   Jane Austen hősnőinek története szerelemről, csalódásról, becsületről, álnokságról, és természetesen reményről és boldogságról mesél, miközben lenyűgöző és gyakran kaján képet fest az akkori világról, amelyben a hölgyek legfőbb foglalatossága a férjvadászat. Az írónő jellegzetes, finom iróniával fűszerezett stílusa, kiválóan kidolgozott karakterei, a fordulatokban gazdag események és a sziporkázó párbeszédek garantáltan kellemes kikapcsolódást ígérnek az Olvasónak."

   Jane Austen hihetetlen hölgyemény, aki hatalmas fantáziával és tehetséggel ragadta meg a tollat, hogy igagi remekműveket alkosson. Nagyon kedves írónőm, s ezt a művét szeretem talán a legjobban, ám könyvben csak most sikerült először teljesen végigolvasnom.
   Az első gondolatom, így a befejezése után nem sokkal: Hű, de hosszú volt!
Kicsit néha soknak éreztem a körülírásokat, a semmiről folyó párbeszédeket. Hiába szeretem annyira olvasni az írásait, valamiért most mégis itt-ott kissé túl soknak éreztem.
Máshol viszont teljesen belemerültem, ott volt előttem, körülöttem minden és elvarázsolt az egész.
   Igazán hullámzó regény, érzelmekben gazdag, színes, ám teljességgel nem tudott akkora hatással lenni rám, mint reméltem. Ettől függetlenül, összefoglalva mindent, tetszett. :-)

TOP2: Brigid Kemmerer - Spark-Szikla (Elementálok 2.)

kiadó: Könyvmolyképző
kiadás éve: 2014
címkék: YA, fantasy, paranormális, ifjúsági
moly: katt

"Gabriel Merrick a tűzzel játszik. Szó szerint.
Néha még uralja is. Máskor viszont képtelen rá.
Gabrielnek mindig ott voltak a testvérei, különösen az ikerbátyja, Nick. Amikor viszont egy gyújtogató hoz káoszt a városukra, minden jel Gabrielre mutat. Csak épp nem ő gyújtogat.
Ráadásul mintha senki sem hinne neki. Kivéve Layne-t, a félénk, kitűnő tanuló tizedikest, aki magas nyakú garbóban és farmerben jár – és teljesen feldúlja Gabriel érzelmeit. Layne nagyon jól megérti, milyen az, ha családi problémákkal küzd az ember, és érti a titkokat is. Neki is van jó néhány.
Gabriel nem engedheti meg, hogy Layne rájöjjön, milyenek is a testvérei, a képességeik, és milyen veszélyek leselkednek rájuk. Van azonban néhány olyan kockázat, amit nem hajlandó vállalni."

   Vártam, mikor kapom végre kezembe a folytatást, mert az első rész abszolút tarolt nálam. Kicsit várnom kellett, de viszonylag gyorsan jutottam el Gabrielhez.
   A főszereplőnk egy igen forrófejű srác, akiről léteznek sztereotípiák, melyeknek tulajdonképpen majdnem mindnek eleget is tesz, ám közben ott van egy egészen más személyiség, aki sokkal sebezhetőbb, elveszettebb és ez a kettősség az, ami miatt igazán megszerettem őt. A tettei, az állandó bizonytalanság, és az a hatalmas erő, ami mégis hajtja előre, lenyűgöző. Egyáltalán nem az járt a fejemben olvasás közben, hogy miben marad alul, hanem sodródtam és igenis némi túlzással, de aggódtam érte.
Azért a szerelmi szál elmaradhatatlannak bizonyult, abban is láttam a fantáziát, de ott nem sikerült annyira elragadnia, mint amúgy. Talán kicsit túl... sablonos lett, többet vártam tőle ennél.
   A folytatástól nem vette el a kedvem, ebben biztos vagyok, sőt, szuper sorozat ez, amit nem egyszerű abbahagyni. Na, meg nem fantáziálni és továbbfűzni, monjuk fanfictionként. 

TOP1: Alex Flinn - Beastly-Szörnyszívű (Kendra Krónikák 1.)

kiadó: Könyvmolyképző
kiadás éve: 2010
címkék: YA, fantasy, antihős, filmadaptáció, népmese-adaptáció
moly: katt

"Szörnyeteg vagyok.
Egy szörnyeteg. Nem farkas vagy medve, gorilla vagy kutya, hanem egy teljesen új faj, ami két lábon jár – egy karmos-agyaras teremtmény, akinek minden testrészét sűrű szőr fedi.
Azt hiszed, ez egy tündérmese? Nincs olyan szerencsém.
New York Cityben vagyunk. És a jelenről beszélek. Nem baleset ért, és nem valami betegség támadott meg. De örökre ilyen torz maradok, hacsak meg nem sikerül törnöm az átkot.
Igen, az átkot, amit az irodalomórámra járó boszorkány bocsátott rám. Hogy miért változtatott szörnyeteggé, aki nappal elrejtőzik, éjszaka pedig az utcákon settenkedik?
Elárulom.
Elmesélem, milyen voltam Kyle Kingsburyként, olyasvalakiként, aki mindenki lenni szeretne, gazdagon, tökéletes külsővel és tökéletes élettel. Utána elmesélem, hogy váltam tökéletesen… szörnyeteggé.
Akarod hallani? Mered hallani?"

   Először már jó pár éve film verzióban láttam, de erre vagy 2 fejezet után jöttem rá. Addig azt hittem, azért ennyire ismerős, mert olyan alapokból építkezik, amivel kapcsolatban nagyjából mindent elolvasok, ami szembe jött eddigi életem során. Persze, a kettő együtt az igazi megoldás, ha már láttam filmben, akkor megvan a deja vu háttere.
   Ez nem feltétlenül jelentett problémát, mert ugyanúgy tetszett a könyv, pont az a romantikus YA, amire szükségem volt. Kyle régi énje nagyon emlékeztetett azokra az iskolás éveimre, mikor az én környezetemben is hasonló seggfejek garázdálkodtak, s mit sem sejtettek arról, mekkora fájdalmat tudnak okozni, akár egyetlen pillantásukkal. A jellemi fejlődése tetszett, noha kicsit nagyobb lépésekben ugráltunk, mint – úgy érzem – kellett volna, de a regény rövidségéből kiindulva ez meg se lepett. A női főszereplő ellenben nagyjából végig unszimpatikus maradt, néha már sajnáltam Kyle-t, amiért pont őt sodorta oda a szél.
   A „happy end” borítékolható volt a végére, ellenben a folytatás ígérete azért felkeltette a kíváncsiságom, sajnálom, hogy magyarul elkaszálták.