1. r�sz

1. R�SZ

 

 

   Az izgatotts�gt�l alig b�rtam �lve maradni. Remegett kezem-l�bam, a fejemben sz�zf�le gondolat kavargott. Vajon itt lesz? Eml�kszik m�g r�m? Biztos elfelejtett, hiszen m�r t�bb mint m�sf�l �v telt el. A sz�vem hevesen dobogott, szemem el�tt csak az � arca lebegett �s meg�rj�tett a tudat: �jra l�thatom.

- Eln�z�st kisasszony, hamarosan lesz�llunk - ugrasztott vissza a val�s�gba a stewardess hangja.

 - Oh, rendben, k�sz�n�m - Az �vem�rt ny�ltam �s nagy neh�zs�gek �r�n bekapcsoltam.

Ahogy k�zeledett a f�ld, a gyomromban egyre n�tt a gomb�c, a sz�vem pedig torkomban l�ktetett. A mellettem �l� f�rfi agg�d� arccal n�zett r�m, azt hihette rosszul vagyok. T�vedett: SZ�RNYEN �REZTEM MAGAM! Az�rt igyekeztem nyugodtnak l�tszani, mosolyt var�zsoltam az arcomra �s kezeimet dzsekim zseb�be rejtettem. Az �lc�m el�g j�nak bizonyult, a f�rfi arcvon�sai sz�p lassan kisimultak, k�nyelmesen h�trad�lt �s v�rta az �rkez�st. Sim�n landoltunk, majd a g�p lassult, v�g�l meg�llt.

   A t�meg ki�ramlott a kapun, ahol szint�n emberek sokas�ga v�rta �ket. Csal�dok boldog ki�lt�sa, r�g nem l�tott szeretteik csontropogtat� �lel�se, ez a l�tv�ny az ember sz�v�ig hatol. Engem most m�gsem �rintett meg annyira ez a pillanat, tekintetem ide-oda cik�zott, �t kerestem mindenfel�, de nem tal�ltam. Azt�n egy integet� alakra lettem figyelmes. Kicsit t�volabb a bolyt�l egy rend�ri egyenruh�t visel� ember �llt, egyenesen r�m n�zett mosolyogva, ami kicsit meglepett. Charlie nem a szavak embere, �s eddig azt hittem az �rzelem kifejez�s sem az er�ss�ge.

   �ri�si csal�dotts�ggal l�pdeltem fel�, persze elejtettem el�le a szomor�s�got, ami bel�lr�l �gy �getett, ak�r a par�zs.

 - Szervusz Nora - �lelt meg - Rem�lem kellemesen utazt�l.

Az�rt a rem�ny m�g mindig �lt bennem, a v�lla felett figyeltem az embereket, hi�ba. F�radts�gra hivatkozva s�rgettem az indul�st, a s�r�s fojtogatott.

Eg�sz �ton kifel� b�multam az ablakon, a f�kat figyeltem, ahogy a vihart jelz� sz�l t�pdelte lombjaikat.

Es� illata csapta meg az orrom mikor kisz�lltam a kocsib�l.

 - Ma is nagy zuh�ra sz�m�thatunk, igaz? - n�ztem fel az �gre - Hi�ba, van, ami sosem v�ltozik. - Elmosolyodtam. Mire nem j� egy iskolai szakk�r. Emmett szerint id�pazarl�s egy sz�npadon fel-al� ugr�lni. Val�sz�n�, ha rajta m�lt volna a box vagy a karate csapatba ker�l�k.

   A j�slatom beteljesedett, alig m�lt el kilenc mikor leszakadt az �g. Hangosan kopogtak a cseppek az ablakon. Szok�somhoz h�ven el�tte �ltem, egy b�gre forr�, citromos te�val a kezemben �s a n�ma s�t�ts�get b�multam az �veg t�ls� oldal�n. Nem kellett l�tnom a f�kat ahhoz, hogy magam el� k�pzelhessem �ket, ahogy hajlonganak a r�juk z�dul� csapad�k s�lya alatt. Szinte hallottam, ahogy a tenger vad hull�mai a szikl�khoz csap�dnak �s milli�nyi r�szre robbannak sz�t. Azut�n hirtelen kivil�gosodott az �g, egy hatalmas vill�m cik�zott v�gig az erd� felett. A h�z beleremegett a csattan�sba, ami a jelens�get k�vette. Ijedtemben kiejtettem a b�gr�t a kezemb�l, amelynek tartalma sz�tfolyt a sz�nyegen.

 - A fen�be! - ugrottam fel, �s tartottam el magamt�l a te�t�l ragad� p�l�mat. Morogva a f�rd�szob�ba csoszogtam �s megszabad�tottam magam a cukros l�ttyt�l. Be�ztatott t�r�lk�z�mmel s�t�ltam vissza �s t�vol�tottam el a marad�kot a sz�nyegr�l.

Vissza�ltem. Beles�ppedtem a fotelbe �s egyenesen magam el� n�ztem. Eml�kk�pek villantak fejemben: az �lom, az �ld�z�s, a tengerpart �s aki mindenhol ott volt velem, Jacob. Legsz�vesebben sik�tani kezdtem volna a f�jdalomt�l, amit a sz�vemben �reztem. �gette a mellkasom, elz�rta el�lem a leveg�t. Fulladtam, k�nnyeim v�zes�sk�nt t�rtek el�, az egybef�gg� v�zr�teg eltakarta el�lem a vil�got. A hi�nya bel�lr�l mardosott, ak�r a s�sav. Elviselhetetlen volt a tudat, hogy nincs mellettem pedig �tutaztam miatta vil�got, �s most itt vagyok, a k�zel�ben. K�pzeletemben ezerf�le kifog�s, felt�telez�s kavargott, egyik rosszabb volt a m�sikn�l. K�rmeim a fotel karf�j�ba m�lyesztettem, er�sen sz�mba haraptam, ett�l f�mes, v�r �ze kavargott, felfordult t�le a gyomrom.

 - Jacob, hol vagy? - remeg� ajkakkal, n�m�n form�ltam a szavakat.

   M�snap reggelre a „rohamom” csitult, �resnek �reztem magam, �lettelennek. Kis�rt szemem v�r�s volt �s �gett, a torkom kapart. Nem voltam halott, de a legkev�sb� sem h�vhattam magam �l�nek. Porcel�n baba, akit elfelejtettek, eldobtak. Lentr�l motorz�g�s hallatszott, egy pillanat m�lva a j�r�r kocsi kikanyarodott a felj�r�r�l. Figyeltem, ahogy t�volodik, majd elt�nik a l�t�mez�mb�l. Egyed�l maradtam. Ez a felismer�s ism�t eml�kfoszl�nyokat szabad�tott fel: az erd�, az a furcsa szag, La Push �s… ism�t az az arc, Jacob.

Az es� napk�zben is r�kezdett m�g p�rszor, de m�r nyoma sem volt az �jjeli viharnak. Hi�ba az alkalmank�nti naps�t�s, ki sem dugtam az orrom a h�zb�l. M�r az komoly er�fesz�t�sembe ker�lt, hogy a helyis�gek k�z�tt k�zlekedhessek. A legt�bb id�t tov�bbra is a szob�mban t�lt�ttem, az ablak el�tt �cs�r�gve. �gy teltek az elk�vetkezend� napjaim, esem�nytelen v�rakoz�ssal. 

Tudja, hogy itt vagyok, hiszen meg�rtam neki! Akkor mi�rt nem hallok m�g mindig fel�le?

N�gy teljes napnak kellett eltelni m�g a d�nt�s megszil�rdult bennem �s a k�nz� �ress�get, fesz�lts�g, m�r-m�r elviselhetetlen t�relmetlens�g v�ltotta fel.

Ujjaimmal az eb�dl� asztalon kopogtam, tekintetemet az �r�ra tapasztottam, magamban pedig az�rt im�dkoztam, hogy gyorsabban v�nszorogjon az id�. Szombat reggel hat �ra t�jt j�rtunk. Charlie halfog�sra k�szen pakol�szta felszerel�s�nek marad�kait. Mivel az �jszaka rengeteg szabadid�vel aj�nd�kozott meg, b�ven akadt lehet�s�gem reggelit gy�rtani. Egy falat sem ment le a torkomon, csak tologattam vill�mmal ide-oda a palacsint�t. Pedig musz�j elhitetnem a szervezetemmel is, hogy sz�ks�gem van r�, na, meg Charlie-val.

 - Na �s - pr�b�lkozott besz�lget�st kezdem�nyezni a hossz� sz�net ut�n - tervezel m�ra valamit?

 - M�g nem tudom. Majd az es� megmondja - pillantottam ki az ablakon.

 - Azt mondt�k ma sz�p id� lesz. Haszn�ld ki. - mondta �s bekapta az utols� falatot.

 - Rendben – villantottam fel m�mosolyom. - Felt�nt, hogy nincs a furgon a h�z el�tt. - jegyeztem meg �rtatlan �szrev�telk�nt.

 - Nem volt r� sz�ks�g, Billy visszavette - vont v�llat. Neki semmit nem jelentett az a tragacs, nekem ann�l t�bbet.

 - K�r - �lltam fel �s �sszeszedtem a t�ny�rokat - Pedig j� kis kocsi, eg�szen megszerettem.

 - Ha gondolod, besz�lhetek Billy-vel.

 - Oh, nem sz�ks�ges, k�sz�n�m. Nem szeretn�k zavart okozni.

 - Dehogy - emelkedett fel az asztalt�l. - Meg fogom eml�teni neki.

Kintr�l dudasz� hallatszott.

 - M�r itt is van. K�sz�n�m a reggelit. - elindult kifel�.

 - J� sz�rakoz�st! - intettem neki a bej�rati ajt�ban �llva.

 - Sz�p napot Nora! - k�sz�nt vissza.

P�r perc m�lva ism�t eny�m volt a h�z, de nem sok�ig �lveztem a mag�nyt. A furgon n�lk�l sokkal lassabb voltam, de az elsz�nts�gom egy picit sem halv�nyodott. Most j�ttem r� csak igaz�n, hogy milyen nagy v�ros Forks. Aut�val k�t perc alatt el lehet jutni egyik v�g�b�l a m�sikba m�g a legnagyobb ker�l�vel is, de gyalog els�t�lgathatunk egy ideig. Az emberek �sszes�gtak a h�tam m�g�tt, de hi�ba f�leltem jobban, nem tudtam meg az okot. �r�ltem mikor v�gre el�rtem a hat�rt ahonnan m�g p�r kil�m�teren kereszt�l az �res, egyhang�, de m�gis vonz� erd� ny�lt el messze, ameddig csak ell�ttam.

   Az �sv�nyt csukott szemmel is b�rhonnan megtal�ln�m, t�l sok minden kapcsol�dik ehhez a keskeny �thoz. Minden k�pess�gemet bevetettem �s olyan gyors fut�sra kapcsoltam, hogy a f�k elhajoltak el�lem. Nem kellett figyelnem az ir�nyt, �szt�neim megs�gt�k hol van a c�l, �s nekem csak ez lebegett a szemem el�tt.

A tenger ma s�t�tebbnek �s haragosabbnak t�nt, mind eddig b�rmikor. A sz�rk�s felh�k eltakart�k a napot, ezzel hom�lyba bor�tva a partot.

 - Igaz�n bizalomgerjeszt� - nyeltem egy nagyot mikor kil�ptem a hideg homokra. Kezeimet �sszefontam a mellkasomon �s tet�t�l-talpig libab�r�s lettem a h�v�s sz�l �rint�s�t�l. Mikor elindultam m�g h�t�gra s�t�tt a nap, most meg mindj�rt r�m szakad az �g. Csak a villan�st l�ttam, azt�n a f�ld is beleremegett olyan m�rt�k� d�rren�st hallottam �s a k�vetkez� pillanatban a f�ldre zuhantam. Leveg�t is alig kaptam a r�m nehezed� s�ly alatt, ami (b�r magamnak sem mertem bevallani, de) l�legzett. R�m�lten pislogtam a tenger fel�, az arcom nagy r�sze bele�p�lt a homokba. H�rg� hang csapta meg a f�lem, �s ahogy �vatosan megemeltem a kezem puha, sz�r�s valamit tapintottam. Az Iz� lem�szott r�lam �s le�lt mell�m. Nem tudtam eld�nteni, hogy szaladjak el vagy v�rjak h�tha mag�t�l od�bb �ll. F�lve fordultam az ir�ny�ba, egy hatalmas farkas tekintett vissza r�m.

 - Te j�s�gos, szents�ges... - kezdtem p�nikba esni, de amikor tekintet�nk tal�lkozott minden fesz�lts�gem elsz�llt. - Jacob?

Nem felelt csak szoborr� meredve b�mult r�m. Mondjuk �rdekes is lett volna, ha t�rsalogni kezd�nk.

 - Mi...hogy...mi? - dadogtam zavartan. - �h, ez k�ptelens�g. - Felt�p�szkodtam. - Vagy m�gse? - pillantottam vissza r�.

A farkas fel�llt �s egy apr� morg�st hallatott, mintha k�sz�nt volna, majd megfordult �s elballagott. Elk�pedve �lltam, t�tva maradt a sz�m. Csak �gy lel�p? Lehet, hogy k�pzel�dtem? Ekkora farkas nem l�tezik, az lehetetlen! Kis f�zisk�s�ssel ugyan, de ut�na eredtem. A szaga ott terjengett a leveg�ben, nem volt neh�z k�vetni. A k�rd�s m�r csak az volt: akarom-e.

Tudtam hova fogok kilyukadni, nem �rt meglepet�sk�nt az els� fah�zak felbukkan�sa a magas f�kkal k�r�lvett tiszt�son. Most sokkal t�bb ember ny�zsg�tt kint, mint legutols� l�togat�somkor, ez az�rt j�csk�n visszasz�vta az �nbizalmam, de teljesen el nem vehette. A fat�rzsek m�g� rejt�zve igyekeztem min�l nesztelenebb�l haladni, terveim szerint k�rbe akartam j�rni h�tha valahol megl�tom. Ami azonban teljes m�rt�kben kiment a fejemb�l az a farkasokra jellemz� igen er�s tulajdons�guk: a kifinomult szagl�suk. Tov�bb� arr�l is megfeledkeztem, hogy egyenesen a karjukba rohantam, a v�mp�r beleszaladt a csapd�ba. Egyre t�bb f�rfi jelent meg, kisebb csapatokba t�m�r�lve. Halkan besz�ltek, sz�juk olyan gyorsan mozgott, hogy olvasni k�ptelens�g lett volna r�la. B�rmennyire is igyekeztem a fesz�lts�g�ket tiszt�n �reztem �s ez egy�ltal�n nem tetszett, balj�s jel. A t�meg egyre n�tt, ahogy a torkomban l�v� gomb�c is. Tal�n semmi k�ze hozz�m az eg�sznek, csak valami gy�l�s, az indi�nokn�l szok�s az ilyesmi, vagy nem?

Egy eg�sz hadseregnyi ember gy�lt �ssze �s v�rt, �ri�si z�rzavar keletkezett. Ak�r egy hatalmas hangyaboly, nagyobb volt a ny�zsg�s, mint New Yorkban. Megsz�lalt bennem valami, a kis bels� hang v�szj�sl�an csengett �s t�voz�sra �szt�nz�tt. Ak�r egy sz�fogad� �vod�s, megfordultam �s indulni k�sz�ltem, de akad�lyba �tk�ztem.

 - �dv ism�t a k�reinkben v�riv�! - �gy meredt r�m, mint �hes oroszl�n a v�dtelen �ldozatra.

 - Ennyire meguntad az �leted kisl�ny? - l�pett el�r�bb egy m�sik. K�t ismer�s arc figyelte minden rezd�l�sem, ami csak fokozta bennem az idegess�get.

 - Elvitte a cica a nyelved? - g�ny csengett a hangj�ban.

Nem voltam k�pes v�laszolni csak megr�ztam a fejem �s h�tr�ltam, persze, hogy neki egy f�nak.

 - Mit... - nyeltem egy nagyot. - akartok t�lem?

 - Ezt ak�r mi is k�rdezhetn�nk - vicsorogva k�zeledett ism�t fel�m, de most nem �llt meg k�t l�p�s ut�n, egyre cs�kkent k�zt�nk a t�vols�g.

„Fuss m�r Te bolond!” - kiab�lt a hangocska a fejemben. - ”Ha ide�r, meghalsz! Fuss!”

Egy pillanatig farkasszemet n�ztem a k�zelebbi t�mad�mmal azt�n oldalra ugrottam �s fut�snak eredtem. �gak ropogtak, t�rtek sz�t a talpam alatt, felverve ezzel az eg�sz erd�t. Nem kellett h�tra n�znem ahhoz, hogy tudjam, m�g�ttem vannak. 

Hirtelen egy furcsa �rz�s ker�tett hatalm�ba, amit�l egy pillanatra els�t�t�lt a vil�g. Ennyi �pp el�g volt ahhoz, hogy a l�bam beakadjon valami ki�ll� dologba �s rem�nytelen�l a f�ldre zuhantam. A talaj egy r�szlete a sz�mban k�t�tt ki, ezekt�l hangos pr�szk�l�ssel �s k�pk�d�ssel siker�lt csak megszabadulnom.

 - Es�lyem sincs r�, hogy elengedtek, igaz?-sz�latam meg mikor utol�rtek. Feleletk�nt morg�s hangzott, fel�ltem �s szemben�ztem vel�k. K�t hatalmas farkas vicsorgott r�m �s lassan fel�m k�zeledtek. - Ezt igennek vettem. - hangom remegett, ahogy a testem t�bb r�sze is. 

R�km�sz�sban igyekeztem t�volabb ker�lni t�l�k, de nem sokat �rtem vele.

 - Jacob - suttogtam, de �reztem, hogy hi�ba. � nem �rkezett a megment�semre, �s val�sz�n�leg m�r nem is l�tom t�bb�.

V�g�l le�ltem �s v�rtam. Nem menek�lhetek �r�kk�, akkor meg mi �rtelme rohang�szni, mint egy �r�lt? Semmi. A farkasok egy l�p�snyire t�lem megtorpantak. �sszeszor�tottam a szemem �s a bels� hangocsk�mat hallgattam: „H�rom...Kett�....Egy...”

�v�lt�s hallatszott �s elrugaszkodtam a f�ldr�l. Fel voltam r� k�sz�lve, hogy amint el�rnek, a fogaik a h�somba v�jnak �s sz�tt�pnek ak�r egy rongybab�t. Ez azonban valami�rt elmaradt. Csak k�t puffan�s hallatszott �s hangos liheg�s. Remegtem, mint a ny�rfalev�l �s az �jul�s hat�r�n voltam. Utols� er�mmel m�g r�snyire nyitottam szemem �s hom�lyosan ugyan, de l�ttam a k�t �llatot �s egy f�l�j�k tornyosul� alakot azt�n els�t�t�lt minden.

   Hunyorogva nyitottam ki a szemem. A lemen� nap utols� sugarai �thatoltak a ritk�san n�tt f�k lombjai k�zt, ny�l egyenesen a szemembe f�r�dtak. Elford�tottam a fejem �s megpr�b�ltam behat�rolni hol is vagyok, �s mi�rt vagyok ott. Mikor r�j�ttem az okokra riadtan ugrottam fel �s n�ztem k�rbe. Ismer�s szag terjengett a leveg�ben, nem kellett sok�ig t�rn�m a fejem, m�g r�j�ttem, itt van!

Felt�p�szkodtam �s jobban k�rben�ztem.

 - Ennyire ijeszt� lenn�k? - v�gtam meglepett arcot - Micsoda gy�va nyulak. - Fejcs�v�lva indultam el el�re, amerre az orrom ir�ny�tott. Egy ponton azt�n megtorpantam. Ott �reztem a leger�sebben, mindenhol m�shol sokkal gyeng�bb volt. Megkopogtattam a fat�rzset.

 - Hah�! Van itthon valaki? - nem �rkezett v�lasz. - Akkor magamnak kell megn�znem

Felkapaszkodtam egy kit�remked�sen. Bevetve k�pess�gem a m�sz�s gyorsabban ment, mint gondoltam. Csakhamar el�rtem a legels� �gakat, amelyek el�g vastagok voltak egy ember s�ly�nak megtart�s�hoz. Megragadtam az egyiket �s r�nehezedtem, arra viszont nem sz�m�tottam, hogy �reg f�val van dolgom, aminek korhadt, viharvert �gai a l�tszat ellen�re egy m�kust sem lenn�nek k�pesek megtartani. Reccsen�s k�vetkezett �s csak azt �reztem, hogy a leveg�ben vagyok. Zuhanni kezdtem, de nem tartott sok�ig. Valami megragadta a csukl�m �s felh�zott. Egy stabil �gon landoltam �s az a valaki mag�hoz szor�tott.  Alig kaptam leveg�t, ez t�bbek k�z�tt a zuhan�st�l �s a fojtogat� �lel�snek volt k�sz�nhet�. M�gsem �rdekelt, hogy megfulladni k�sz�ltem, sokkal fontosabb volt sz�momra az a szag, az az illat, amit � �rasztott mag�b�l.

 - Oh, Jacob - suttogtam mellkas�nak b�rsonyos b�r�be. Finoman megfogta az �llam �s felemelte a fejem. Ahogy tekintet�nk �sszekapcsol�dott a Mennyorsz�gban �reztem magam, magasan fent a felh�k felett. Az a barna, szinte m�r fekete szemp�r rabul ejtett, �s elvar�zsolt. M�r nem kellett „megk�zdenem” a leveg��rt m�gis kimaradt, ahogy sz�vem is lassabban, de nagyobbakat dobbant. Az oxig�nhi�nyt�l r�m t�rt a sz�d�l�s, ez�rt, b�rmennyire is neh�z volt elszakadnom a csillog� szemp�rt�l, visszahajtottam fejem �s hozz� b�jtam. 

Hossz� ideig �cs�r�ghett�nk ott, m�g a nap teljesen nyugov�ra nem t�rt �s egybef�gg� s�t�t k�d telepedett r�nk. Ekkor Jacob mocorogni kezdett �s engem is mag�val h�zva leseg�tett a f�r�l.

 - Hol volt�l eddig? - tettem fel a m�r oly r�g �ta bennem bujk�l� k�rd�st. - Meg�rtam Neked, hogy j�v�k. Vagy nem kaptad meg a levelem? Jacob, m�rt vagy ilyen sz�tlan? 

Nem tudtam, mi�rt haragszik r�m, mit �rthattam neki, de a n�mas�ga jobban f�jt, mintha a farkasok elevenen marcangoltak volna sz�t.- K�rlek, felelj.

 - Megkaptam �ket - v�laszolt t�m�ren �s az el�bbi �rint�seit c�folva, hidegebben, mint eddig b�rmikor.

 - Akkor mi�rt nem kerest�l? - k�rdeztem ism�t egyre k�ts�gbeesettebben. - Vagy m�r... m�r nem jelentek neked semmit? - M�g kimondani is sz�rny� volt, de amit bel�l �reztem az m�g elviselhetetlenebb� tette ezt a felt�telez�st.

 - Eleanor – kezdte egy hossz� leveg�v�tel ut�n - jobban tetted volna, ha nem j�ssz ide.

Szavai sz�ven �t�ttek. 

 - Ha otthon maradsz a csod�s csal�doddal �s elfelejtesz mindent, ami itt t�rt�nt…

 - Ezt nem gondolhatod komolyan! - szakadt ki bel�lem szinte reflexb�l, mik�zben gyorsan megd�rg�ltem a szemem, nehogy esz�be jusson kiengedni a hevesen kit�rni k�sz�l� k�nnycseppeket. Most nem, ezt nem engedhetem meg nekik. - Mi�rt mondasz ilyeneket?

 - Eleanor...

 - Meg... meg�g�rted, hogy v�rni fogsz r�m! – kiab�ltam egyenesen az arc�ba, mik�zben a k�nnyeim el�t�rtek ak�r a z�por egy forr� ny�ri napon. - Azt mondtad, hogy szeretsz! Akkor mi�rt?

 - Mert m�s sors lett nek�nk meg�rva. Hidd el nekem sem volt k�nny�, de ennek �gy kell lennie, el kell fogadnunk. - K�zelebb l�pett �s meg�rintette a karom, mire elh�z�dtam t�le.

 - Ne gyere nekem megint ezzel a szars�ggal! Anno nem �rdekelt, hogy ki mit mond, most pedig azzal j�ssz, hogy nem ill�nk �ssze. Ezt tudtad j�l eddig is, m�gis m�sk�pp viselkedt�l! - Olyan harag gy�lt bennem �ssze ir�nta, ami ha egyszer el�t�rne, rosszabb lenne, mint egy hatalmas vulk�nkit�r�s. Bel�l izzottam, ak�r a l�va, az �sszes emberfeletti �szt�n�m �s a bennem lakoz� v�rszomjas l�ny h�borgott, abban sem voltam biztos, t�nyleg vissza akarom-e m�g fogni, ahogyan eddig tettem. Mert miatta tettem, � volt az oka, hogy nem akartam egy lenni az ellens�gei k�z�l. ��rte akartam ember maradni, elutas�tani az �nem azon r�sz�t, amelyik igaz�n a csal�domhoz k�t�tt. 

 - Elvesztettem a fejem, nem tudtam mit teszek, de most m�r tiszt�n l�tok.  Menj haza Eleanor, �s ne gondolj r�m t�bbet. Mindkett�nknek jobb lesz �gy.

 - Ch, persze. - nem akartam m�r veszekedni, nem akartam ott lenni, legsz�vesebben fejest ugrottam volna az egyik szikl�r�l, de mivel ilyen j� �letet sz�nt nekem ez az �tkozott sors, m�g az sem lenne el�g v�gzetes. Viszont, ha m�g sok�ig kell t�rn�m, ahogy szavaival sz�tcinc�lja a sz�vem, arra m�r k�ptelen lenn�k, abba biztosan belehaln�k. Belepusztuln�k, mint ember �s akkor mi marad bel�lem? Mi lehetn�k ut�na? - Csak tudod mi a baj ezzel Jacob Black? B�r a sz�d nemet mond, a szemed m�gis mindent el�rul.

Ezzel elpattant �nuralmam utols� szikr�ja, megfordultam �s futni kezdtem ak�r a sz�l. �r�ltebb temp�t dikt�ltam l�baimnak, mint amilyenre eddig k�pes voltam, engedtem a l�nynek odabent, egybeolvadt k�r�l�ttem a t�j, egy s�t�t, feket�n kavarg� massz�v�. Semmik�pp sem szerettem volna hazamenni, de Forks sem h�vogatott m�r olyan er�vel, mint eddig. A vil�g egy m�sik pontj�n szerettem volna lenni, t�vol mindent�l �s mindenkit�l, akik miatt ennyit kell szenvednem.

   Becsaptam magam m�g�tt az ajt�t �s k�sz�n�s n�lk�l felrohantam a l�pcs�n. Charlie zavartan n�zett ut�nam �s mag�ban azon tanakodhatott, hogy ut�nam j�jj�n-e megk�rdezni mi a bajom, vagy ink�bb hagyjon, h�tha magamt�l lecsillapodom. 

Mindkett�nk szerencs�j�re az ut�bbit v�lasztotta. V�gig ny�ltam az �gyon �s csak zokogtam, a k�nnyeim v�gel�thatatlanul �ramlottak kifel�, az sem �rdekelt volna, ha ott helyben kisz�radok. Rosszabbul �reztem magam, mint meg�rkez�sem �jszak�j�n. Nem gondoltam volna, hogy k�pes vagyok ann�l nagyobb k�nt elviselni, most m�gis r�d�bbentem, l�tezik rosszabb. A h�tizs�kom fel� ny�ltam �s az egyik kiszsebb�l el�vettem egy enyh�n gy�r�tt pap�rt. Sz�thajtottam �s a k�nnyf�gg�ny�n �t pr�b�ltam elolvasni a bet�ket, b�r j�l tudtam mi van le�rva.

 

„V�rni foglak.”

 

Hazudott! V�gig �tvert �s kihaszn�lt! Vagy azok az elmeh�borodott majmok t�mt�k tele a fej�t? Igen, biztos azok voltak k�l�nben nem tett volna ilyet! Soha nem mondta volna, hogy v�ge, ha nem besz�lik be neki, hogy ez �gy nem j�! Az a k�t szem�t alak! Ha tehetn�m, meg�ln�m mindkett�t! 

M�rt ne tehetn�m meg? Hiszen nem korl�toz semmi! Az egyezs�g a v�mp�rok �s a farkasok k�z�tt k�ttetett, de a d�mp�rokr�l senki sem besz�lt!

�r�lt f�ny csillant a szememben �s tervezgetni kezdtem mit fogok csin�lni. Egy biztos: Jacobot nem fogom elvesz�teni, sz�ks�gem van r�!

Nem voltam benne biztos, hogy v�gig tudom majd csin�lni, de el�g er�t �reztem az elkezd�s�hez, a t�bbit meg a szerencs�mre b�ztam. 

M�snap k�nnyed s�t�t eml�tettem Charlie-nak, amit�l � szemmel l�that�lag megnyugodott, �s m�r nem is foglalkozott a tegnap est�vel. Persze amint el�rtem egy bizonyos t�vols�got nekiiramodtam �s La Push fel� szaladtam. Cs�p�s, hideg id� volt, az es� apr�nk�nt szemerk�lt, de nem volt v�szes. Az eml�keimre hagyatkozva fordultam jobbra �s balra a s�r� erd�ben, m�g el nem �rtem a tenger homokos partj�t. Sz�tt�rtam a karom �s hagytam, hogy a sz�l belekapjon a hajamba �s a b�r�m illat�t mag�val vigye a f�k k�z�. 

Levettem a ruh�imat �s egy sz�l bikiniben �csorogtam a hull�mz� v�z el�tt. Nyugodt l�ptekkel indultam fel�, �s g�zoltam bele eg�szen der�kig. Lebuktam, majd �szni kezdtem, a zavaros �m m�g �gy is csod�s tengerben. P�r perc m�lva ism�t a felsz�nre ker�ltem �s csod�lkozva b�multam milyen messzire is jutottam a partt�l. Lassan, kim�rt temp�ban �sztam visszafel�, alig egy m�terrel k�s�bb azonban meg kellett �llnom. Egy alak t�nt fel a f�k k�z�tt, egyenesen a ruh�imb�l �ll� kis kupac fel� tartva. Gonosz mosoly jelent meg az arcomon �s folytattam utam. Amikor biztos talajt �rtem kiemelkedtem a v�zb�l �s k�t l�bon haladtam tov�bb. Nem kellett sok�ig v�rnom, m�g �szrevett. Arca m�rges grimaszba torzult, de szem�ben m�s is volt a haragon k�v�l. Kecses mozdulatokkal s�t�ltam fel�, tekintetemet egyenesen az �v�be m�lyesztettem �s igyekeztem megtartani ez a kapcsolatot. Kivettem a kez�b�l a holmimat, ami ellen nem is tiltakozott. Nem akart r�m t�madni, sz�hoz sem jutott, hogy pontosak legy�nk. Elindultam be a f�k k�z�, tov�bbra is tartva a szemkontaktust, kezemmel pedig intettem, hogy j�jj�n velem. Mint egy robot k�vetett be az erd�be ahol rejtve voltunk, csak mi ketten.

„Ebb�l m�g nagy baj lesz, ne csin�ld!” -  A hang hi�ba igyekezett, nem tudott lebesz�lni a tervemr�l, ami eddig z�kken�mentesen alakult. Az erd� s�r�n, s�t�ten �lelt minket k�r�l, hi�ba volt nappal, ide alig jutott be n�mi f�ny.

Megtorpantam mire � is meg�llt. Odal�ptem hozz� �s v�gigh�ztam ujjaim nyak�nak forr� b�r�n. Egy pontot kerestem �s meg is tal�ltam. A bels� hangom tov�bbra is pr�b�lkozott meg�ll�tani, de annyira er�sen �lt bennem a harag ir�nta, hogy elnyomta bennem azt a cseppnyi bizonytalans�got, ami m�g maradt.

Sohasem tettem ilyet ezel�tt, m�gis �gy viselkedtem, mint aki �vek �ta ezt csin�lja. Csak a megfelel� pillanatra v�rtam. Amikor �reztem elj�tt az id� megszak�tottam a k�tel�k�nket �s r�vetettem magam, ajkaimat nyak�nak kidudorod� er�re tapasztva. Mint mindig most sem maradhatott el a v�ratlan esem�ny, ez azonban t�lsz�rnyalta minden elk�pzel�sem.

Valami megragadott �s mag�val r�ntott. Belecsap�dtam a f�ldbe �s fulladoztam a mellkasomba szorult leveg�t�l. A fejem l�ktetett, sz�d�ltem �s alig l�ttam valamit. Azt�n �reztem amint ism�t leveg�be emelkedem �s rep�lni kezdek. Egy vastag fat�rzsnek csap�dtam, valami reccsent �s ism�t a f�ldre zuhantam. Pr�b�ltam �sszeszedni magam, de mindenem f�jt, �s furcsa szag keveredett az orromba. Felfordult t�le a gyomrom. �vatosan felemeltem a kezem, hogy v�gig tapogassam a fejemet, de nem maradt r� id�m, elszakadtam a talajt�l �s ism�t t�bb m�teren kereszt�l has�tottam a leveg�t. Nem pr�b�lkoztam a mozg�ssal, minden apr� rezd�l�sem akkora f�jdalmat okozott, amit egy �tlagos ember el sem tudna viselni. Csak ny�sz�r�gtem �s igyekeztem helyre�ll�tani a l�gz�sem, ami az�rt volt neh�z feladat, mert val�sz�n�leg a bord�im t�bbs�ge darabokra t�rt. Elk�pzelni sem tudtam mi t�rt�nhet k�r�l�ttem, nem hallottam l�p�seket sem m�s zajt m�gis volt itt valaki rajtunk k�v�l. Morg�s �s vicsorg�s hallatszott, �gy m�r siker�lt meg�llap�tanom t�mad�m kil�t�t. Legyeng�lten �s s�r�lten viszont aligha lett volna es�lyem szembesz�llni vele, a csod�ra v�rtam, ami majd megment. Vagy tal�n jobb lenne, ha m�gsem? M�r nem tudom mi a helyes �s mi a helytelen. �ssze voltam zavarodva, �gy �reztem magam, mint egy kisgyerek.

 - Ne - szakadt ki bel�lem mikor felemelt a f�ldr�l. �sszeszor�tottam a sz�mat, nem akartam kiab�lni, csak azt, hogy min�l el�bb v�ge legyen. Fogak m�lyedtek az oldalamba, er�sebben, mint egy krokodil�. Ezt m�r nem b�rtam ki �v�lt�s n�lk�l. Karmaival a l�bamat tartotta, erej�vel majdhogy nem kett� roppantotta a combom, ak�r egy v�kony fa�gat. Tudatom hat�r�n �lltam, nem messze att�l, hogy elvesz�tsem azt. Annyi s�r�l�sb�l v�reztem �s annyi testr�szem volt elt�rve, ami az emberek t�bbs�g�t hullah�zba juttatta volna m�r r�g.

A f�ld most k�zelebb volt, mint legut�bb m�gis legal�bb annyira f�jt, mint a t�bb m�teres zuhan�s. Ahogy �rkeztem �gy is maradtam. Ha k�pes lettem volna m�g r�, kinyitom a szemem �s megn�zem, mi t�rt�nik. T�bb f�le hang keveredett, morg�sok hangzottak fel t�bb fel�l, de nem mindegyik sz�rmazott farkast�l. A k�vetkez� pillanatban csattan�sok, puffan�sok �s ord�t�sok zaja keveredett �ssze. Nem volt neh�z meg�llap�tani, hogy egym�snak estek, val�sz�n�leg a zs�km�ny�rt, vagyis miattam.

 - Emmett! - ki�ltott�k t�bben. A felismer�s belehas�tott a fejembe.

Valaki hozz�m rohant �s megfogta a v�llam, hogy a h�tamra ford�tson. Er�tlen ny�g�s szakadt ki bel�lem, m�r sik�tani sem tudtam, a f�jdalom is tompulni l�tszott. Ez j�, ez nagyon j�.

 - Eleanor, kicsim v�laszolj! – t�volr�l hallottam any�m hangj�t. Annyi er�m nem volt, hogy egy hangot kiadjak, de a ny�sz�rg�sem megadta neki a v�laszt. - Mindj�rt elvisz�nk innen - pr�b�lt nyugtatni, �s mag�t is. 

Hi�ba k�ldtem a jeleket, szemem nem akart reag�lni az agyb�l �rkez� utas�t�sokra, vagy ha m�gis, akkor is csak a s�t�ts�get mutatta. A f�jdalom l�ktetett bennem, minden pocik�m romokban hevert, de a bennem lakoz� bestia nem engedte, hogy ilyen k�nnyen feladjam, nem engedett az �des tudatlans�gba.

 - Carlisle!- k�ts�gbeesett ki�lt�s. K�zben a h�tunk m�g�tt tov�bbra is d�lt a harc, amit �n okoztam, �n teremtettem. Nem ezt akartam, m�r azt sem tudom, mi volt az igazi sz�nd�kom az eg�sszel. Csak a v�g�t akartam, azt, hogy megsz�nj�n minden.

 - Seg�ts rajta! - k�rlelte mikor mell�nk �rt.

 - Eleanor hallasz? - megfogta a csukl�m �s kicsit feljebb emelte. Felszisszentem az �rint�s�t�l, de j�l esett b�r�nek h�v�ss�ge az �g� karomnak. - El kell innen vinn�nk.

A f�ld beleremegett az �v�lt�sbe. A f�k reszketni kezdet, �s ha gy�kereik engedik vil�gg� is szaladnak. Megfagyott a leveg� k�r�l�tt�nk, a harc abbamaradt �s mindenki a hang tulajdonos�t kereste. A hozz�m k�zelebb es� f�k k�r�l jelenhetett meg, mert Carlisle felemelkedett mell�lem �s h�tat ford�tott.

Nem kellett kinyitnom a szemem ahhoz, hogy tudjam ki �rkezett. L�ttam magam el�tt a hatalmas farkast �s azt a m�gis emberi s�t�tbarna szemp�rt.  Anya megfogta a kezem, mintha ezzel meg�vhatna. Pedig most m�r semmi sz�ks�g a v�delm�kre, hiszen itt van �, aki nem engedi, hogy b�rmi is t�rt�njen velem. Vagy legal�bbis �gy volt, m�g el nem �rult, m�g m�st nem v�lasztott helyettem. M�r nem engem akar megv�deni, � m�r nem k�v�ncsi r�m.

   A pokol ism�t elszabadult, hirtelen mindenki elt�nt mell�lem �s a harct�rre ment, hogy egym�s v�r�t kioltsa. A saj�t csal�djukat v�dt�k, ak�r az �let�k �r�n is. Szerettem volna fel�llni �s le�ll�tani a k�oszt, megmondani, hogy csak �n vagyok a hib�s, az �n b�n�m az eg�sz. R�haraptam als� ajkamra �s �sszeszor�tottam a sz�m. K�nyszer�tettem magam, hogy r�t�maszkodjak a m�g nagyj�b�l �pen maradt bal karomra �s fel�ljek. L�t�som tov�bbra sem volt az igazi, k�d�s foltokb�l �llt csup�n �ssze a k�p. Kitapogattam a legk�zelebbi, t�lem csak egy karny�jt�snyira l�v� fat�rzset �s minden er�mmel az oda jut�s�rt k�zd�ttem. Ezernyi k�s f�r�dott a mellkasomba, �t a t�d�m�n �s elz�rva el�lem az oxig�n �tj�t. Nem szabadott volna mozognom, de nem �rdekelt. Most nem �n sz�m�tottam, hanem azok, akik miattam szenvednek, akik az ostoba hib�m miatt vesz�lybe ker�ltek, legyenek ak�r farkasok ak�r a csal�dom.

Addig pislogtam, m�g a foltok �lesedni nem kezdtek. A l�tv�ny, ami a szemem el� t�rult elk�pzelhetetlennek t�nt. T�bbs�g�k s�r�lt volt, v�rzett vagy s�nt�tott, de felad�sr�l sz� sem lehetett. Itt volt mindenkim, �s az ellenfelek is sz�p sz�mmal �rkeztek. T�ler�ben voltak ugyan, de nem er�f�l�nyben. Egy farkas z�gott el t�lem nem messze. Bund�ja �sszeragadt a v�rt�l, l�bai remegtek az �tk�z�s erej�t�l, de nem adta fel. Nagy nehezen talpra �llt �s visszarohant, hogy Emmettel k�zdhessen.

A nagyk�nyvben meg�rt�k, hogy az emberek k�pesek a leglassabban gy�gyulni �s a v�mp�rok ebben dobog�s helyen �llnak. A d�mp�rokr�l azonban egy bekezd�s sem sz�lt. �reztem magamban, hogy percr�l percre er�s�d�m, de olyan lass� folyamat volt ez, amit nem tudtam t�relmesen kiv�rni. S�r�lt kezemet a mellkasomhoz szor�tottam, m�sikkal belekapaszkodtam a fat�rzs ki�ll� r�szeibe �s felh�ztam magam a f�ldr�l. Mindk�t l�bamban tal�ltam t�r�tt vagy repedt csontot, de nem hagytam magam legy�zni. Lassan haladva, a leglust�bb csiga �s t�bb k�rrel megel�zhetett volna, m�gis mentem. L�p�sr�l l�p�sre k�zelebb �rtem hozz�juk, a vastag t�rzsek jobb t�maszt ny�jtottak, mint rem�ltem.

Az egyik fa m�g�l kil�pve borzaszt� l�tv�ny t�rult a szemem el�. Jacob ap�mmal harcolt, l�tsz�lag ugyanolyan es�lyekkel. Hol az egyik hol a m�sik szenvedett el csap�st ellenfel�t�l, m�gsem h�tr�ltak meg. T�l�nk nem messze felord�tott egy m�sik farkas, amelyikkel Emmett harcolt. Jacob egy pillanatra megtorpant �s h�tra pillantott. Ennyi pont el�g volt ahhoz, hogy apa elkaphassa. Felemelte ak�r egy tollpih�t �s elhaj�totta. Hangos reccsen�s hallatszott �s a fa, aminek nekiv�g�dott kett�t�rt. Jacob fel�llt, �s ledermedve b�mult felfel�. A vaskos t�rzs zuhanni kezdett. Nem tudtam mit teszek, a l�baim magukt�l indultak el, minden f�jdalmam megsz�nt �s csak arra koncentr�ltam, hogy min�l gyorsabb fut�sra �szt�k�ljem.

Megragadtam a bund�j�n�l fogva �s magammal r�ntottam. A k�vetkez� pillanatban reng�s r�zta meg a talajt �s a fat�rzs f�ldet �rt t�l�nk �gy f�l m�ternyire.

Mindenki meg�llt �s mozdulatlanul n�zte a n�v�nyt azt�n minket. Hirtelen minden f�jdalmam visszat�rt, �sszeszor�tott szemekkel �s sz�jjal igyekeztem lek�zdeni a k�sztet�st, hogy �v�lteni kezdjek. 

Esme �s anya az els�k k�z�tt voltak akik odarohantak hozz�m. Ne t�r�dve a m�g mindig zavartan �lldog�l� farkasokkal, egyre t�bben vettek k�r�l. Carlisle �rint�sei most kor�ntsem voltak r�m olyan hat�ssal, mint az el�bb. �getett minden pontom ahol  hozz�m�rt, �s k�ts�gbeesetten, f�l k�bultan pr�b�lkoztam t�vol tartani magamt�l.

 - El kell vinn�nk, most! - hallottam hat�rozott hangj�t. Valaki felemelt �s a karj�ban tartott. Ujjaim g�rcs�sen markolt�k a fels�j�t azt�n, mint egy rongybaba azt�n arcvon�saim kisimultak �s kics�szott kezemb�l az �sszegy�rt anyag. �jultan, magatehetetlen�l hagytam, hogy elvigyenek.