2. r�sz

2. r�sz

 

 

   Nem j�ttek ut�nunk, v�ge lett a harcnak. Az �jszaka h�tramaradt r�sz�t �s a r�k�vetkez� nap teljes hossz�t �taludtam. Felkeltem p�rszor egy-egy percre, �s mindig tal�ltam magam mellett valakit a szob�ban. Felv�ltva �rk�dtek, mint a dilih�zakban a k�zvesz�lyes bolondok felett. A testem nagy r�sz�t k�t�sek bor�tott�k, ahol pedig nem ott barna ken�cs takarta a b�r�m. D�lut�nra a f�jdalmaim elm�ltak �s k�pes voltam magamt�l fel�lni, mozogni �s m�g sok m�s egyebet v�gezni kiv�ve a talpra �ll�st, az nem akart helyre r�z�dni.

 - Hogy �rzed magad? - pillantott be Esme.

 - Remek�l - v�laszoltam �s lapoztam egyet a k�nyvben. L�tsz�lag helyre�llt egyfajta b�k�s rend, a t�rt�nekr�l nem besz�lt�nk, mintha meg sem t�rt�ntek volna �s az eg�sz puszt�n egy apr�cska baleset k�vetkezm�nye volt, semmi t�bb.

 - Akkor j� - le�lt mell�m, elmosolyodva tartotta fenn a b�ka �lc�j�t. - Tudtam �n, hogy er�s l�ny vagy

 - Charlie nem fog agg�dni �rtem? - tettem fel a bennem motoszk�l� k�rd�st. – V�g�l is m�r egy napja elt�ntem.

 - Megoldottuk ne agg�dj - l�tta, hogy ennyi v�lasz nem volt el�g - Carlisle tegnap besz�lt vele, hogy itt vagy.

 - �s tudja, hogy mindenki itt van?

 - Csak Carlisler�l tud, �s ezt szeretn�nk, ha �gy is maradna.

 - �g�rem, nem mondom el senkinek, aki bej�n, hiszen �gyse engedtek ki - e gondolatra elh�ztam a sz�m.

 - Ezt eltal�ltad. Nem akarlak b�ntani Eleanor, de nagyon buta dolgot tett�l tegnap. Azt k�pzelted, hogy ezt egyszer�en meg�szhatod?

 - Nem tudom mit hittem – lehajtottam a fejem. K�ptelen voltam a szem�be n�zni, m�g a saj�tomba sem tudn�k val�sz�n�leg. - Azt �reztem ezt kell tennem. De most m�r mindegy, nem? �n okoztam a bajt, nem tudom visszaforgatni az id�t, b�rmennyire szeretn�m.

Esme hozz�m hajolt �s homlokon cs�kolt.

 - Sz�ks�ged van valamire?

 - Nincs, k�sz�n�m - felemeltem a k�nyvet �s �gy tettem, mintha az im�nti besz�lget�s meg se t�rt�nt volna, csak olvasgattam.

 - Rendben - fel�llt �s minden tov�bbi n�lk�l kis�t�lt. Ism�t magamra maradtam.

Hosszabb sz�net k�vetkezett. Az �rs�gv�lt�s tov�bb tartott, aminek nagyon �r�ltem. V�gre nem nyaggatott senki, nem mondt�k el m�g egyszer ugyanazt. �n is tudom, hogy h�lyes�get csin�ltam, de megt�rt�nt �s m�r nem tudom visszacsin�lni b�rmennyire is szeretn�m.

   A mobilom rezegni kezdett �s halkan pityegett. Morogva n�ztem, ahogy t�ncol az asztal sz�le fel�. Mivel senki sem sietett a seg�ts�gemre magamnak kellett elv�nszorogni az asztalig. L�baim bizonytalanul remegtek mikor r�juk nehezedtem �s csak t�bbsz�ri pr�b�lkoz�s ut�n siker�lt fel�llnom. Eg�szen apr�, halv�ny sz�r�st �reztem a bok�m k�r�l a r�nehezed� s�lyt�l. Minden utamba ker�l� stabil t�rgy seg�ts�g�vel elbicegtem a telefonom�rt �s lenyomtam. Egy bor�t�k jelent meg a k�perny�n, nem v�rtam �zenetet senkit�l.

 

BESZ�LN�NK KELL, TAL�LKOZZUNK A PARTON! J.

 

A k�sz�l�kre meredtem �s egy pillanatig fel sem fogtam, hogy mit olvastam. Tal�lkozni akar velem! � te j� �g! Sz�vem hevesen dobogott a gondolatra, hogy l�thatom m�gis ott volt a f�lelem �s a k�ts�gbees�s is. Hogy fogok kijutni a h�zb�l, amikor nemhogy futni m�g meg�llni is alig vagyok k�pes. 

A sz�vemb�l �rad� �rz�s nagyobb er�t adott, mint rem�ltem. A l�baimon szil�rdabban �lltam, mint �letemben b�rmikor. Felvettem a farmerom �s a dzsekim. Az ajt�ra majd az ablakra pillantottam �s tudtam, hogy most kell d�ntenem, miel�tt nagyn�n�mnek l�tom�sa lesz a tervemr�l. 

Sz�lesre t�rtam az ablakot �s len�ztem. M�sf�l emelet m�lys�ge kacsintgatott vissza r�m. Szemben velem egy fa �csorgott �s arra v�rt, hogy r�vethessem magam. Nagy leveg�t vettem �s hosszan f�jtam ki. H�tr�ltam p�r l�p�st, majd nekiiramodtam. Felugrottam az ablakp�rk�nyra onnan pedig ki az �jszak�ba. A t�rzsh�z val� csap�d�st�l l�ktetni kezdett t�bb testr�szem is. Nem hiszem el, hogy egy napot sem �szhatok meg s�r�l�s n�lk�l!

�vatosan m�sztam, m�gis gyorsan. Hi�ba volt bennem v�mp�r v�r, l�nyegesen lassabb voltam, mint a t�bbiek. Leugrottam az utols� f�l m�tert �s a bok�mb�l felj�v� forr�, f�j� �rz�ssel mit sem t�r�dve futni kezdtem. B�r azt nem tudtam merre is kellene indulnom, de a bels� hangom ir�ny�t�sa alatt nem t�vedhettem el. A c�l megvan, � ott v�r r�m, m�r csak rajtam m�lik minden.

Ahogy a tenger illata arcomba v�g�dott lass�tottam. Alig p�r m�ternyire el�ttem a f�k ritkulni kezdtek �s hallottam a hatalmas hull�mokat a szikl�knak csap�dni. A sz�l is er�sebben f�jt, vihar k�zeledett, ez l�tszott az �gen �tsuhan� s�t�t felh�kb�l is. El�r�bb l�pkedtem �s b�tortalanul pillantottam ki az utols� el�ttem �ll� fat�rzs m�g�l. 

A homokban �lt, p�r centire a v�zt�l �s mereven maga el� n�zett. Istenem milyen l�legzetel�ll�t�an n�z ki! Tudom, hogy ez a tal�lkoz�s cseppet sem lesz olyan meghitt �s �r�mteli, mint rem�lem.

Nem l�tszik rajta, hogy �szrevett volna, de biztos �rzi a v�mp�r szagom, ha csak halv�nyan is. Mivel az�rt j�ttem, hogy besz�lj�nk, kil�ptem a rejtekemb�l �s nyugalmat er�ltetve magamra fel� s�t�ltam.

 - Itt vagyok - torpantam meg mellette. Igaz�b�l feleslegesnek t�nt k�z�ln�m a jelenl�tem, de mivel semmi reag�l�s nem �rkezett le�ltem mell�. Felemeltem a kezem �s lassan a karja fel� ny�ltam, de mire ujjaim forr� b�r�hez �rtek volna elugrott mell�lem �s m�r talpon is volt.

 - Hogy... Mit k�pzelt�l te? Mi�rt csin�ltad? Egy�ltal�n mit akart�l? Meg�lni? Kisz�vni a v�r�t? Vagy mit? Ezt egyszer�en nem tudom elhinni! – kiszakadt bel�le az �radat. �v�lt�tt, kiab�lt velem, �s �n n�m�n t�rtem, mert igaza volt. M�r magam sem tudom mi�rt tettem, vagy akartam tenni. T�l sok minden t�rt�nt, az �rz�seim eluralkodtak felettem, a v�mp�r fel�lkerekedett a gyenge akarat� emberen. - Te is pont ugyanolyan vagy, mint �k! Semmivel sem vagy k�l�nb! S�t, rosszabb! Ez... - Idegesen t�rt a haj�ba.- Ez elk�peszt�! Azt hittem te m�s vagy, de nem! Te is csak egy rohadt v�rsz�v� vagy, mint azok! 

Heves mozdulattal mutatott a h�zunk fel�, nyak�n �gy l�ktetett az �r, mintha menten sz�t akarna pattanni. 

 - �h! - r�gott bele d�ht�l izz�n egy el� ker�l� homokkupacba.

 - Jacob - kezdtem, b�r igaz�b�l m�g ki sem tal�ltam mit mondan�k - egy „Sajn�lom”-mal nem lehet elint�zni, tudom...

 - Nagyon j�l gondolod! Felfoghatatlan, ami t�rt�nt! - kiab�lt tov�bb - M�r azt sem tudom mi�rt szerettem bel�d, vak voltam �s hisz�keny! De hidd feleszm�ltem �s r�j�ttem milyen vagy!

Annyira f�jtak a szavai, legsz�vesebben felugrottam volna �s elszaladok, messzire innen, min�l t�volabb. A szememb�l folytak a k�nnyek, teljesen eltakart�k el�lem a k�lvil�got. B�rmilyen gyorsan is t�r�lgettem �ket, csak �radtak egyre gyorsabban, t�bben, m�g v�g�l feladtam �s s�rva hajtottam fejem a t�rdemre. Minek magyar�zkodjam? �gysem �rn�k vele semmit. Elrontottam az eg�szet, az �n hib�m senki m�s�! Mi�rt vagyok ennyire h�lye? Ostoba vagyok! A sz�vem gyors l�ktet�s�t a f�lemben �reztem, teljesen eltomp�totta a hall�som, minden csup�n t�voli zajnak t�nt. Valami �les villan�st l�ttam. Az �g d�rg�tt, vill�mok cik�ztak �t rajta �s a sz�l feler�s�d�tt.

 - Menj el Eleanor! - fejezte be v�g�l, b�r m�r kor�ntsem t�nt olyan m�rgesnek, mint az el�bb. Tudja, mennyire f�lek a viharokt�l �s ez l�tszott a szem�ben is. - �s ne gyere vissza t�bb�.

Mintha k�st d�ftek volna a sz�vembe, amit azt�n m�g el is forgattak p�rszor.

 - Nem kell k�tszer mondanod! - ki�ltottam imm�r �n is egy kev�s d�hvel. Felpattantam �s rohanni kezdtem be a f�k k�z�, mik�zben k�nnyeim ism�t eleredtek ak�r a j�ghideg es�. F�l pillanat alatt sz�t�zott a ruh�m, �s m�r azt sem tudtam megk�l�nb�ztetni melyik folyad�k sz�rmazik t�lem �s melyiket kaptam fentr�l. Tov�bbi villan�sok �s csattan�sok k�vetkezetek, egyre hangosabban �s f�lelmetesebben. 

Ahogy m�lt az id� a vihar teljesen az erd� f�l� �rt, �n pedig csak rohantam az egyforma f�k k�z�tt botladozva egy-egy ki�ll� gy�k�r miatt. Pr�b�ltam higgadtan �s megfontoltan �tl�tnia helyzetem, de m�r annyira ki voltam mer�lve, hogy ez sem ment igaz�n. Fogalmam se volt a helyzetemr�l �s arr�l merre van a h�z vagy a f��t, vagy b�rmi ahonnan kiindulva t�j�koz�dhatn�k. Rem�nyvesztetten �ltem egy vastagabb t�rzs t�v�be, l�baimat felh�ztam �s ism�t s�rni kezdtem. M�g egy ilyen szerencs�tlen �lete senkinek sincs, legyen az �zig-v�rig ember vagy b�rmi m�s. Mindenem f�jt, az �sszes gy�gyszer hat�sa elm�lt, elviselhetetlen k�nok gy�t�rtek. Reszkettem ak�r a kocsonya, de nem csak az�rt, mert teljes mivoltomb�l cs�p�g�tt a v�z, enn�l sokkal t�bbr�l volt sz�. Ennyire m�g akkor sem szenvedtem mikor az a vad�llat a f�hoz csapkodott. K�ts�gbeesetten kapkodtam leveg� ut�n, �s �tkoztam a sorsot, ami�rt a l�gz�sem emberi maradt. Miut�n bord�im t�bbs�ge roncsk�nt hevert a mellkasomban a sz�r� �rz�s sem maradhatott ki a gy�trelmeim list�j�r�l. Ut�ltam, hogy az �letben marad�shoz sz�ks�gem van az oxig�nre, �s azt, hogy csak �gy kaphatom meg. Annyira kik�v�nkozott bel�le a sik�t�s, de csak t�togtam �s ny�sz�r�gtem. Karjaimat �sszefontam �s �t�ltem a testem. Kil�t�stalannak �reztem a helyzetem �s az eszm�letveszt�s hat�r�t s�roltam. F�l�jultan, magamon k�v�l voltam, a fejem el�re billent �s ezzel egy id�ben a szemh�jam is lecsuk�dott.

 - Ne! - hallottam egy t�voli ki�lt�st �s �gy �reztem mintha valami a h�tamhoz �rt volna. - Eleanor maradj velem! K�rlek...

   A zaj megsz�nt, csak a n�ma s�t�ts�g vett k�r�l. Forogtam k�rbe-k�rbe m�gsem l�ttam f�nyt vagy b�rmit, ami utat mutathatott volna. Azt�n valami m�gis megcsapta a f�lem. Messzir�l valaki a nevemen sz�l�tott, t�bbsz�r. Azonnal felismertem a forr�st, hiszen r� v�gytam, minden porcik�m �rte k�zd�tt. Kinyitottam a sz�m, hogy seg�ts�g�rt ki�ltsak, jelezzem, itt vagyok, de egy hang sem j�tt ki a torkom. A kezem akaratlanul is �k�lbe r�ndult, ahogy furcsa bizserg�st �reztem a tenyeremben. A k�zfejemen, mintha ezer apr� hangya mas�rozna kereszt�l, v�gig egy vonalban oda-vissza. Tet�t�l talpig libab�r�s lettem. A bizserg�s az alkaromon is folytat�dott, kellemes meleg �rz�s volt, amit�l minden f�lelmem elsz�llt. Lehunytam a szemem �s csak r� koncentr�ltam mik�zben magam el�tt Jacob arca t�nt fel a s�t�tben. Zavartan h�ztam �ssze a szemem, mert egyre tiszt�bb lett a k�p, kezdtem visszanyerni az eszm�letem.

 - Fel�bredt! - ki�ltott fel hirtelen �s a nagy hevess�gt�l megszor�totta a kezem. Felszisszentem mire ijedten engedett el �s fel�llt mell�lem, hogy helyet adjon Carlisle-nak. Ha lenne hangom, biztos megk�rdezn�m, hogyan b�rj�k ki egy helyis�gben, de egyel�re a fejf�j�som minden m�st elnyomott.

 - Hogy �rzed magad? Hallasz engem? - tette fel a szok�sos orvosi k�rd�seket. Rem�ltem, elfogadja feleletnek, ha nagyobbat pislogok �s r�j�n, mit akarok vele mondani. - Sz�val hallasz. F�j valamid? -Soha sem voltam nagy Activity bajnok, f�leg nem olyankor mikor a hangom �s a testr�szeim is k�nyszer szabads�gra mentek. Szem forgatva jeleztem, hogy ez egy bonyolult k�rd�s.

 - M�rt nem tud besz�lni? - jelent meg felettem any�m agg�d� arca.

 - Bella k�rlek... - sz�lt r� finoman Carlisle. - Edward. 

H�vta k�zelebb ap�mat, aki megfogta anya v�ll�t �s elh�zta t�lem.

 - Ja... - suttogtam alig hallhat�an �m ann�l rekedtebben. M�g a nev�t sem siker�lt kimondanom, mert hirtelen egy hatalmas k�h�g�si inger fogott el. Oldalra ford�tottam a fejem, �s �gy eg�sz val�m amennyire csak lehetett �s engedtem torkom szor�t�s�nak. Az eg�sz mellkasom ki akart szakadni a hely�r�l, �gett, �s annyira f�jt, hogy leveg�t sem kaptam t�le. Mikor hosszas v�v�d�s ut�n a roham enyh�lni kezdett Carlisle �vatosan �tkarolt �s visszaford�tott.

 - T�l sokan vagyunk a szob�ban, csak egy valaki maradhat m�g itt, h�tha sz�ks�g lesz valamire. A t�bbiek t�vozzanak.

Igyekeztem minden er�met �sszeszedni �s ism�t sz�l�sra nyitottam a sz�m: 

 - Jacob - mondtam ki ism�t a nev�t. Az is b�ven el�g lenne, ha csak � maradna itt velem, akkor biztos jobban lenn�k.

 - Nekem kellene maradnom - er�sk�d�tt anya, de csendre intett�k �s kivonszolt�k magukkal. Mikor csak mi maradtunk Carlisle t�sk�j�n kattant a z�r, most j�n a „t�mj�k tele bogy�kkal szeg�ny beteget” r�sz. Ut�lom a gy�gyszereket, ha tehetem, elker�l�m �ket j� messzire. Ami azonban most a kincses l�d�b�l el�ker�lt az nem kis korong alak� orvoss�g volt, hanem egy kegyetlen nagy injekci�s t�, amibe �tl�tsz� folyad�kot sz�vott fel. Ijedten n�ztem, ahogy az adag csak n�vekszik, ennyi m�g egy elef�ntot is ki�tne

 - Nyugalom, nincs semmi baj - csit�tgatott mik�zben megp�ck�lte a t� v�g�t, ahogy azt a dokik szokt�k - Kicsit felment a l�zad, de megoldjuk. - �nk�ntelen�l grimaszba h�z�dott az arcom, esetleg �tugorhatn�nk ezt a r�szt? Megtapogatta a bal karomat, rem�ltem nem tal�lja meg az alkalmas pontot. A fen�be, megtal�lta! �sszeszor�tottam a szemem �s elford�tottam a fejem.

Egy k�z �rintette meg a homlokom, felpillantottam �s Jacob n�zett vissza r�m. Halv�ny mosolyra h�z�dott a sz�ja �s a tekintete hat�rtalan nyugalmat sug�rzott.

 - K�szen is vagyunk - meglepetten fordultam ism�t a h�zi orvosom fel�, semmit sem �reztem. Biztos, hogy nem ment mell�?

 - �s most? - sz�lalt meg Jacob. El�gg� ki�rezhet� volt a hangj�b�l, mennyire kellemetlen�l �rzi mag�t, gondolom, nem s�r�n szerepel a napirendj�ben az assziszt�l�s, f�k�nt nem egy v�mp�rral, akinek f�lig ember a p�ciense.

 - A legjobb az lenne, ha hagyn�nk pihenni, ann�l jobb orvoss�got m�g �n sem ismerek - Becsukta a t�sk�t �s fel�llt, t�vozni k�sz�lt.

 - Aludj, Eleanor - apr� cs�kot nyomott a homlokomra Jacob �s k�vette.

 - Maradj itt - k�rleltem. Carlisle arcvon�sai azonban teljes m�rt�kben ellene sz�ltak. Egyed�l hagytak. Egy ideig roppantul zavart a mag�ny, viszont felfedeztem egy elfelejtett inform�ci�t, ami valahogy elmaradt a l�zcsillap�t� bead�sa mellett. Tomp�nak �reztem magam, a szoba egyre hom�lyosabb lett, m�g v�g�l ism�t elnyelt a s�t�ts�g.

Mikor ism�t fel�bredtem kint m�r jav�ban zajlott az �jszaka. H�la d�mp�rs�gomnak hamarabb gy�gyulok, mint egy �tlagos ember, �gy ez a p�r �r�cska is fel�rt egy h�t k�rh�zban fekv�ssel. A fejem sajgott m�g, a mellkasomban is fel-fellobbant az �get� �rzet, de m�s panaszt nem igaz�n tudtam felsorolni. Lassan, �vatosan �ltem fel majd ugyanezzel a temp�val �s azt rengeteg kitart�ssal f�szerezve fel is �lltam. M�g mindig a n�mas�g �rk�d�tt felettem, egy l�lek sem tany�zott a helyis�gben. 

Kintr�l, az ajt�m el�l besz�lget�sfoszl�nyok sz�r�dtek be. K�v�ncsian, minden utamba ker�l� stabil t�rgyra t�maszkodva, a sz�d�l�sem kontrol�l�s�val l�ptem oda �s tapasztottam f�lem a v�kony, sim�ra csiszolt f�ra.

 - B�rmi is t�rt�nt annak v�get kell vetn�nk - hallottam anya hangj�t.

 - Hidd el ezt akartam, de nem megy! - A sz�vem nagyot dobbant, � is itt volt m�g. Nem ment el, pedig megtehette volna. M�g jobban nekid�ltem az ajt�nak. - B�rmit teszek, csak � j�r az eszemben, b�rhov� n�zek, �t l�tom. Ezt sem te, sem �k nem �rthetik.

 - F�jdalmat fogsz okozni neki.

 - �s akkor esk�sz�m, sz�tt�plek! - morogta fenyeget�en apa.

 - Azt hiszed, f�lek t�led? - v�gott vissza hevesen. Hogyan is �rthatna pont � nekem? �, aki a legkedvesebb sz�momra ezen a bolyg�n.

 - J�-j�, nyugalom fi�k. Ezzel nem oldjuk meg a probl�m�t. Jacob, k�rlek, menj el, addig am�g Eleanor alszik, majd a t�bbit mi elint�zz�k.

 - Holnap itt hagyjuk Forks-t ezzel elint�zt�k - z�rta le apa, s ez a verzi� egy�ltal�n nem tetszett. M�r k�sz�ltem is a tiltakoz�sra, de megel�ztek.

 - Persze, mert szerintetek ez olyan egyszer�, ugye? Nem eml�kszel Bella? Mennyit szenvedt�l mikor itt hagyott? Levetetted magad a szikl�r�l, elment�l a vil�g m�sik v�g�re miatta. Ezek ut�n k�pes vagy elhinni, hogy csak �gy t�lteszi mag�t az eg�szen? - k�rdezte v�dl�n. Az �n Jacobom, ki�ll �rt�nk, �rtem. - Te semmit sem v�ltozt�l Bella, ugyanolyan hisz�keny �s �lmodoz� vagy, mint azel�tt. �s pont ez�rt hasonl�t r�d ennyire, mert � is tele van �lmokkal, a saj�t �lomvil�g�ban �l, a val�s�g sz�m�ra nem l�tezik. - L�legzetv�telnyi csend k�vetkezett. - De tudod mit? Legyen, ahogy akarod. Hiszen itt nem �n d�nt�k, hanem ti. 

L�ptek zaja hallatszott, egyre t�volodtak. K�nnyek sz�ktek a szemembe, ahogy az illata is elt�nt a leveg�b�l. A kilincs megmozdult, �n h�tr�bb l�ptem. Farkasszemet n�ztem az ap�mmal, aki val�sz�n�leg pontosan tudta, hogy m�r nem alszom �s mindent t�k�letesen hallottam. Gy�l�lett�l �s k�nnyeimt�l csillog� szemekkel meredtem r�, minden sz�l�i tisztelet szertefoszlott bennem. Nem tekintettem az ap�mnak, sokkal ink�bb az ellens�gemnek. Oda sem n�zve felkaptam a sz�kre dobott dzsekimet.

- Engedj ki! - mondtam hat�rozottan, �s m�lyen a szem�be n�ztem, hogy m�g jobban halhassa gy�l�lett�l f�t�tt gondolataimat.

 - Nem – felelte t�m�ren �s higgadtan.

 - Azonnal eressz ki innen! - emeltem fel a hangom. M�g sohasem szeg�ltem ellen az akarat�nak, vagyis ennyire.

 - Nem – ism�telte ugyan�gy.

 - Gy�l�llek! - megfogtam a nyitott ajt�t �s teljes er�mb�l becsaptam. Mivel m�st nem tehetett h�tr�bb l�pett miel�tt a massz�v fa l�kte volna arr�bb. A m�regt�l s�rva fakadtam �s az ablakhoz siettem. �m miel�tt hozz� �rhettem volna, ism�t ott �llt az orrom el�tt, elz�rva azt a kiutat is. Szigor� arccal, mereven r�m b�mult. Nem kellett megsz�lalnia ahhoz, hogy tudjam a d�hkit�r�s sz�l�n �ll. Ez m�gsem tudott hat�ssal lenni r�m, annyira bennem volt a szabadul�si v�gy, hogy m�g azt is elviseltem volna. Megfordultam, hogy az ajt�hoz rohanjak, b�r tudtam, hi�ba. Ott azonban m�s �llt, Emmett hatalmas alakja �s testv�r��hez hasonl� fesz�lt �br�zata magaslott f�l�m fenyeget�en.

 - Pihenned kell! - parancsolt r�m �s az �gyra mutatott. Tehetetlens�gemben le�ltem arra a rohadt �gyra �s minden er�met beleadva egy isteneset csaptam r�. Kiv�telesen a bels� l�ny egyet�rtettem velem, a massz�v �gy megreccsent, de az�rt egyben maradt.

 - Mi�rt k�noztok? Mi�rt hagytok szenvedni?  -ki�ltottam ut�nuk miut�n mindketten egy pillanat alatt elt�ntek, csak a z�r kattant az ajt�ban. - Gy�l�llek titeket! Ut�llak! - zokogva a p�rn�ra borultam �s a fejem mellett k�ts�gbeesetten csapkodtam a matracot. 

Ki kellett onnan jutnom, mert egyre ink�bb �rzem, mindj�rt megfulladok!

   T�bb �r�n �t tart� kitartat� hiszti sem tette meg a hat�s�t, �gy egy id� ut�n feladtam, de a sz�nd�komb�l nem engedtem, csak pr�b�ltam valami �sszer� tervet kital�lni. Valaki bej�tt a szob�ba. Le�lt mell�m �s a fejemet simogatta. Alice v�konyka ujjait ezer k�z�l is megismern�m.

 - Mit akarsz t�lem? – morogtam - Itt vagyok, nem?

 - Ugyan m�r - ugyanazon a hangon besz�lt, amit akkor szokott bevetni, ha valami�rt nagyon zaklatott vagyok. - Eleanor, nem sz�vetkezett ellened az �gvil�gon senki, csak j�t akarunk neked, hidd el.

 - Azzal, hogy bez�rtok, mint egy rabot?

 - Felf�jod a dolgokat, egy�ltal�n nem ilyen v�szes a helyzet.

 - Te mit tenn�l - emelkedtem fel, hogy szembe fordulhassak vele -, ha k�z�ln�k, �gy egyik napr�l a m�sikra, hogy „Bocs, de Jaspert t�bbet nem l�thatod.” azt�n fogn�nak �s bez�rn�nak, mint egy k�zvesz�lyes �r�ltet? H�t, nem hiszem, hogy akkor is �gy viselkedn�l.

 - Na az�rt a kett� k�zt van egy halv�ny k�l�nbs�g.

 - Persze, ilyenkor mindig van - d�ltem vissza �s t�ntet�leg a fal fel� fordultam.

 - �gy viselkedsz ak�r egy gyerek.

 - Mert �gy kezeltek!

 - Makacs vagy - cs�v�lta a fej�t rosszall�an - Mit v�rsz t�lem, mit tegyek?

A legl�nyegesebb k�rd�st tette fel, b�r mire v�gig mondta r�j�tt, ezt lehet, nem kellett volna.

 - Azt, hogy seg�ts kijutnom innen. Nem �r�kre sz�nd�kozom elt�nni, csak egy p�r �r�t k�rek, semmi t�bbet. 

 - Ez lehetetlen k�r�s. Edward meg is �lne, ha megtenn�m. De b�rmi m�s...

 - Akkor hagyj b�k�n! - v�gtam k�zbe �lesen �s elh�z�dtam t�le, be a falhoz amennyire csak tudtam.

Hallattam, ahogy fel�llt �s kis�t�lt. � az egyetlen a csal�db�l, akivel m�g sohasem volt rossz a viszonyunk, �s akin�l ez a leg�rz�kenyebben �rintett.

Mivel tov�bbra is csak a szob�m n�gy fal�t �s a betelep�lt p�kcsal�dok �let�t figyelhettem a sarkokban kezdtem teljesen becsavarodni.  Eg�szen d�lut�nig egy l�gy nem dugta be az orr�t az ajt�n. Ez sz�p, m�g �heztetnek is. Na, nem mintha egy falatot is le tudn�k gy�rni a torkomon, de hi�nyzott a t�rsas�g.

   A nap �pp csak elindult lefel� mikor halk kopog�s hallatszott az ajt�m fel�l.

 - Tudom, hogy haragszol r�nk - suttogta Alice miut�n gondosan becsukta maga m�g�tt az ajt�t - �s azt is tudom, hogy ez�rt m�g a fejemet veszik - Kezdett �rdekelni a dolog, de ennek k�l�n�sebb jel�t nem adtam. -, de nem b�rom elviselni, hogy ilyen �llapotban vagy. Seg�tek neked.

 - Mi? - kaptam fel egyb�l a fejem.

 - J�l figyelj! - �lt le mell�m - Minden bizalmam a ti�d, aj�nlom, hogy ne �lj vissza vele. Sz�val, a t�bbiek �gy egy �r�val ezel�tt vad�szni mentek, �n pedig felaj�nlottam, hogy vigy�zok r�d, am�g t�vol vannak. Persze azt meg kellett �g�rnem, hogy semmilyen k�r�lm�nyek k�zt nem engedhetlek ki innen, �s err�l is hallgatnom kellene.

 - Figyelek! - �ltem fel t�r�k�l�sbe �s izgatottan hallgattam a tervet.

 - Kapsz n�gy teljes �r�t, de t�z el�tt vissza kell �rned, vil�gos?- Hevesen b�logattam �s fojtogat� �lel�semben r�szes�tettem.

 - K�sz�n�m!

 - H�, na! - felkacagott, de l�tszott rajta mennyire megk�nnyebb�lt, hogy visszat�rt a r�gi kedvenc unokah�ga.

 - Mi�rt nem sz�lt�l eddig?

 - Az�rt, mert a gondolataid mindent el�rulnak. K�pes lett�l volna kontrol�lni, m�g el�g messze �rnek? - Ezen elt�prengtem. Val�sz�n�leg k�t perc alatt minden kider�lt volna, okos vagy Alice, nagyon okos. - L�tod? Most viszont k�sz�lj �s siess, az id� rohan. 

�t perc alatt teljesen �j Eleanort faragtam magamb�l �s m�r szaladtam is lefel� a l�pcs�n.

 - El fog �julni - dics�rt meg, mikor el� libbentem a nappaliban.

 - Az t�l sok�ig tartana, ink�bb ne. K�sz�n�m Alice, �r�k h�l�m �rte. Szeretlek! – nevetve k�sz�ntem el, de a v�g�re m�r ott sem voltam. Bevettem magam a f�k k�z� �s szaladtam amerre az �szt�n�m vezetett. 

Minden olyan k�zelinek t�nt, La Push hat�ra csak egy k�p�snyire volt t�l�nk, a tengerpart pedig csak p�r l�p�s.

 - Jacob! - ki�ltottam boldogan mikor megl�ttam a parton. Kirohantam a f�k k�z�l egyenesen fel�, aki meglepetten pillantott h�tra. Szorosan mag�hoz �lelt, �reztem, ahogy sz�vver�se felgyorsul, ki akar ugrani a hely�r�l. Az eny�m sem cselekedett m�sk�pp, b�r�nek melegs�ge, ujjainak �rint�se �s k�bulatba ejt� illata azonnali reakci�t v�ltott ki bel�lem.

 - Te hogy ker�lsz ide? - vette k�t keze k�z� arcom �s kicsit felemelte, hogy a szemembe n�zhessen. -Makacs vagy. 

 - Ezt nem most hallom el�sz�r – viszonoztam sz�les, boldog mosoly�t, majd ism�t hozz� b�jtam. Azt k�v�ntam b�rcsak meg�llna az id� �s �gy maradhatn�nk �r�kre, de, mint annyi minden, ez is lehetetlen volt.

 - De... Bella... �s a csal�dod... - kezdte, de ujjamat a sz�j�ra tettem, lassan v�gigh�ztam rajta mire � apr� cs�kot lehet r�. L�bujjhegyre emelkedtem, hogy jobban fel�rjem �s ajkamat az �v��hez �rintettem. Mintha a Mennyorsz�g sz�llt volna k�r�nk, �gy �reztem a f�ld felett lebeg�nk, �s azt se b�ntam volna, ha itt most elj�nne a vil�gv�ge. Annyira v�gytam m�r r�, az �rint�s�re, a cs�kj�ra, teljesen beleremegtem a tudatba, v�gre val�ra v�lt az �lmom.

Azt�n le�lt�nk a homokba �s n�zt�k, ahogy a nap a t�voli hegyek m�g�tt sz�p lassan elt�nik. Fejemet a mellkas�ra hajtottam, � �tkarolt �s mag�hoz h�zott. M�g sohasem l�ttam ilyen gy�ny�r� naplement�t. Az �g tucatnyi sz�nben pomp�zott, az �l�nk s�rg�t�l a k�k s�t�tebb �rnyalat�ig. A tenger l�gy hull�mai, az enyhe sz�l csak m�g var�zslatosabb� tett�k a pillanatot.

 - Mi�rt kell mindennek ilyen bonyolultnak lennie? - t�rte meg v�g�l a csendet.

 - Kicsit olyan ez, mint Romeo �s J�lia t�rt�nete, nem gondolod? - n�ztem fel r� - Csak a befejez�st k�ne �t�rni.

 - Van benne valami - pillantott le r�m �s egy r�vidke cs�kot adott a sz�mra.

- Nem akarok elmenni - fakadt ki bel�lem, ahogy �reztem elj�tt a b�cs� ideje. Mi�rt telik ilyen gyorsan az id�? - Itt akarok maradni, veled!

 - �n lenn�k a F�ld legboldogabb embere, ha megtehetn�nk – s�hajtott fe �s finoman mag�hoz szor�tott.

 - Jacob, - nem tudtam meg merjem-e k�rdezni, de m�gis kib�ktem - tal�lkozunk mi m�g valaha?

 - Ebben eg�szen biztos vagyok – �lelt �jra mag�hoz - Egyszer biztos fogunk, a k�rd�s csak az, mikor?

 - �rted b�rmennyit kib�rn�k.

 - Szeretlek Eleanor - suttogta �s az �llamn�l fogva megemelte a fejem, hogy megcs�kolhasson. Most sokkal hosszabb �s �rzelmekkel f�t�ttebb volt, mint az el�bb, v�gigfutott rajtam az ismer�s bizserg�s, mintha visszat�rt volna a hangyasereg plusz csapatokkal felszerelkezve.

 - Helyes! - feleltem el�gedett mosollyal �s nevetve nyugt�ztam zavart �br�zat�t, nem �pp erre a v�laszra sz�m�tott. - �n is szeretlek te bolond! – ki�ltottam, mik�zben r�vetettem magam. �gy n�zhett�nk ki k�ls� szemmel figyelve az esem�nyeket, mint k�t kisgyerek, akik hajba kaptak a homokoz� lap�t tulajdoni jog�n. Azt�n az eg�sz furcsa fordulatot vett �s m�r nem k�lyk�k voltunk, hanem nagyon is feln�ttek. 

F�l�m ker�lt, ajka nyakam vonal�n siklott egyre lejjebb,  v�gig fels�m kiv�g�s�nak vonal�n azt�n felfel� kalandozott �s visszat�rt a sz�mhoz, amit vadul, hevesen ragadott meg �s �gy t�nt el sem ereszti egyhamar. Ezt persze egy�ltal�n nem b�ntam, elragadott a h�v ak�rcsak �t, �s ha telefonom pityeg�se nem szak�t f�lbe, ki tudja mik t�rt�ntek volna m�g.

 - A fen�be - ny�gtem �s a zsebembe ny�ltam �rte. Jacob mell�m fek�dt �s felk�ny�k�lve figyelte mozdulataim.

 - Menned kell, igaz? - felesleges lett volna v�laszolnom, sim�n ki tudta olvasni a tekintetemb�l. Minden �rzelem elt�nt az arc�r�l, ahogy fel�lt azt�n fel�llt �s kez�t fel�m ny�jtotta, hogy felseg�tsen. - Visszak�s�rjelek?

 - K�pes lenn�l ut�na elengedni?

 - M�g most sem biztos, hogy siker�l. - Ism�t elindultak kifel� azok az �tkozott k�nnycseppek, pedig meg�g�rtem magamnak, hogy nem fogok s�rni, erre tess�k. Mag�hoz h�zott �s �t�lelt. M�lyen besz�vtam b�re illat�t, de en�lk�l is �r�kre bennem �l, eg�szen addig, m�g �jra l�thatom. - Vigy�zz magadra Eleanor.

 - Mint mindig - Miel�tt megakad�lyozhattam volna, egy csepp v�ndorolt v�gig az arcomon �s az �llamr�l egyenesen a karj�ra zuhant. K�nnyes szemekkel n�ztem fel r�, m�r most hi�nyzik �s m�g el sem v�ltunk, ki fogom �n b�rni?

 - Hidd el, ez m�g nem a v�ge - pr�b�lt megnyugtatni mindkett�nket - �gy semmi sem �rhet v�get.

 - Neked elhiszem - egy r�vid, apr�cska cs�kot terveztem az �ll�ra adni, amit eg�sz k�nnyen fel�rek, helyette lehajtotta a fej�t �s pont oda �rtem c�lba, ami azt jelezte most itt t�nyleg v�ge. A mobilom ism�t megsz�lalt, m�r nem csak jelz�s gyan�nt, hanem teljesen komolyan csengett. R�n�ztem a kijelz�re: Alice

 - Ideje menned, mert bajba ker�lsz - ell�pett t�lem.

 - Az nem sz�m�t. Alicet �s t�ged jobban f�ltelek.

 - Meg tudom v�deni magam, nem vagytok ti olyan er�sek - felelte huncut mosollyal.

 - F�l k�zzel elb�nn�k veled, csak tudod �llatv�d� vagyok - p�ck�ltem meg a has�t j�t�kosan.

 - Igen? �s hol l�tsz te itt �llatot? – elt�lzott gesztussal n�zett k�rbe.

 - �pp a kedvenc farkasomra n�zek.

 - �, m�r �rtem. - morg�sszer� hangot hallatott, musz�j volt nevetnem rajta.

 - F�lelmetes mikor ezt csin�lod - Ism�t megsz�lalt a telefon.

 - T�nyleg menj, miel�tt komoly baj lesz.

 - Azt hiszem, azon m�r t�l vagyunk - pillantottam ijedten az �r�ra: 22:11. 

Basszus!

 - Ha b�rmi gond lenne, csak k�ld hozz�m �ket.

 - M�r csak az k�ne! Kib�rom a szobafogs�got egy p�r �vig - odal�ptem hozz� �s m�g egyszer utolj�ra meg�leltem. 

V�g�l nehezen, de elengedtem �s m�g egy sikeres �llra puszit is adtam neki azt�n rohanni kezdtem, ahogy csak a l�bam b�rta, be az erd�be, pont arra amerr�l j�ttem. Idegesen t�r�lgettem a tekintetemet elhom�lyos�t� k�nnyeket �s csak szaladtam meg sem �lltam, hogy visszan�zzek, mert f�l� volt, hogy akkor visszamenn�k.

   Felkapaszkodtam a h�z oldal�hoz legk�zelebb es� f�ra �s beugrottam a nyitott ablakomon. Ledobtam a ruh�imat �s visszavettem azt, amit napk�zben viseltem, ezeket pedig a b�r�nd�mbe dob�ltam. Igyekeztem kiszor�tani tudatomb�l a ma t�rt�nteket, mert �reztem ap�m jelenl�t�t a nappali ir�ny�b�l. Eld�ltem �s a p�rn�mba f�rtam arcom. Ism�t s�rtam, de ez tal�n nem is lesz olyan felt�n�, m�r ha egy�ltal�n ma m�g ben�z hozz�m valaki.

Reggel nyolc t�jban anya l�pett be az ajt�n.

 - Hogy vagy? - k�rdezte.

 - Csod�san, nem l�tszik? - feleltem egy cs�pp ir�ni�val a hangomban.

 - Mi�rt nem z�rhatjuk le ezt az eg�szet?

 - Te megteheted, de r�szemr�l ez fel�rne egy �ngyilkoss�ggal -Bedobtam az utols� nadr�gom is a b�r�ndbe �s beh�ztam a cipz�rt.

 - Majd id�vel minden v�ltozni fog �s r�j�ssz mennyivel jobb �gy.

 - Neked lehet - leh�ztam az �gyr�l �s kezembe vettem a h�tizs�kom. Ebben a pillanatban Emmett jelent meg �s k�sz�n�s vagy egy�b n�lk�l felkapta a b�r�nd�m �s �gy s�t�lt ki vele mintha csak egy p�r cip�met kellene lesz�ll�tania a kocsihoz.

 - Csak ut�nad - intettem a l�pcs� fel�. Szem�t forgatva �s fejcs�v�lva vonult el el�ttem. V�gign�ztem a hatalmas h�zon, amit j�form�n alkalmam sem volt figyelmesebben �tvizsg�lni, �s ahogy a helyzetem jelenleg �ll, erre egy ideig m�g nem is sz�m�thatok. 

Be�ltem a sz�rke Volvo h�ts� �l�s�re �s az erd� m�lye fel� b�multam. A mostani b�cs�z�s f�jdalmasabb volt, mint az el�z�. Akkor m�g k�t�tt az �g�ret, nemsok�ra tal�lkozunk... De most, az is lehet, hogy csak egy k�vetkez� �letben l�tom viszont. Amikor elindultunk a sz�vembe elviselhetetlen f�jdalom has�tott, mintha valaki megragadta volna �s r�ngatn�, am�g ki nem szakad a hely�r�l. Igen, pontosan ezt �reztem. Valami megszakadt bennem. Valami, amit nem tudok szavakkal kifejezni �s csup�n egyetlen dolgot �rzek imm�r legbel�l: a sz�nni nem akar� f�jdalmat...

 

 

V�GE