2. fejezet

   Reggel, sz�rnyen rossz �lmok ut�n �bredtem, teljesen leizzadva, k�nz� fejf�j�ssal. Az �tel els� falatj�t�l gyomrom bukfencezni kezdett, s addig folytatta, m�g viszont nem l�ttam a wc-ben. Alex agg�dva faggatott, mi t�rt�nt, de k�ptelen voltam �pk�zl�b magyar�zattal el��llni neki, mivel el�ttem is hom�lyos volt minden. Sz�val csendben elsz�rcs�lgettem valami gy�gyte�t �s a nagyf�n�k parancs�t k�vetve eg�sz nap az �gyat nyomtam.
Szerinte. Az igazs�g tulajdonk�ppen nem eg�szen egyezik az utas�t�ssal, mert t�bbet s�t�lgattam, mint �ltem. Lassan �r�letbe kergetett ez a fura �rz�s, bek�szott a b�r�m al�, felnyomta a v�rnyom�som az �gbe, teljesen padl�ra k�ld�tt. Utolj�ra akkor t�rt�ntek hasonl� dolgok, gyerekkorom megkeser�t�se, kis h�j�n z�rtoszt�lyra ker�ltem miatta. Vicces, izgalmas t�rt�netek sz�lnak term�szetfeletti k�pess�ggel b�r� l�nyr�l, de �gy �t�lve k�sz�n�m, maradn�k a norm�lisabb �letn�l.
 - E… - a d�bbenett�l leveg�t sem kaptam. Annyira belemer�ltem a gondolkod�sba, kifel� b�multam az ablakon, egyenesen r� meredve, kinek els�re fel sem t�nt megjelen�se. K�v� dermedve �lltam ott, l�tv�nya letagl�zott. �nk�ntelen�l keltek �letre l�baim, kifel� indultam a bej�rati ajt� ir�ny�ba.
Itt van! Nem k�pzeltem, nem �lmodtam!
Megijedtem, mikor ki�rve a l�mpa f�nye alatt senkit sem l�ttam, azt�n meg�reztem magam m�g�tt, s lassan fel� fordultam.
 - Szia - sz�lalt meg hossz� percek ut�n. Hangj�t�l kellemes melegs�g j�rta �t a bels�m. Nagyon sok �nuralomra volt sz�ks�gem, hogy higgadt maradjak, m�g majd’ kib�jtam a b�r�mb�l egyetlen �rint�s��rt.
- Szia - k�sz�ntem nyugalmas er�ltetve magamra. Tekintete arcomat f�rk�szte, ak�rcsak �n az �v�t, mintha arr�l b�rmit leolvashatn�k. Hogy ker�lsz ide?
 - Igaz�b�l vagy mondjak k�l�nb�z� r�sz indokokat? - t�relmetlen pillant�som l�tva nem h�zta tov�bb az id�t - Miattad j�ttem.
 - Miattam? - k�rdeztem vissza meglepetten.
 - Pontosan.
 - Ha k�v�ncsi volt�l, mi van velem, el�g lett volna �zenetet �rnod vagy felh�vnod. Kev�sb� id�ig�nyes. - visszav�ltottam kifejez�stelen arc� k�z�mb�s hangv�telre.
 - L�tni akartalak - szavai �szint�n csengtek, ett�l sz�vem teljesen ell�gyult, nem tudtam tov�bb fenntartani az �larcom, k�nny sz�k�tt a szemembe. Hagytam, hogy k�zelebb j�jj�n, megfogja a kezem, �m ekkor a b�nults�g ereje teljesen elsz�llt. Ell�ktem magamt�l, pontosabban magamat t�le �s leveg��rt kapkodva kapaszkodtam a j�rda sz�l�t jelz� nagyj�b�l der�kig �r� oszlopba. Ism�t el�nt�tt a rosszull�t, sz�d�ltem, remegtem, ak�r a gy�m�lcskocsonya a h�t�ben. Nem tudtam, mi t�rt�nt, olyan szint� elektromos �ram csapott bel�m az �rint�s�t�l, szinte hallottam a sisterg�st.
 - Menj el! Hagyj b�k�n, ne keress t�bbet! - mondtam, amint hangomra tal�ltam, s remeg� l�bakkal elbotork�ltam az ajt�hoz. - Ne �rj hozz�m! - ki�ltottam, amint l�ttam fel�m lend�lni a karj�t.
 - Mit k�vettem el, ami�rt ennyire ut�lsz? Mi�rt gy�l�lsz? - k�rlel� szemei sz�rnyen er�s hat�ssal voltak r�m - Emily, v�rj m�g.
 - Eleget v�rtam! Felbukkansz a semmib�l h�rom �v ut�n, �s azt v�rod, most ugorjak a nyakadba, mintha mi sem t�rt�nt volna?
 - Nem. Csak annyit, n�zz a szemembe �s ne s�t�lj �gy el. - hangja megkem�nyedett, ez t�nyleg beh�zta n�lam a k�zif�ket.
 - Mondd! - r�pillantottam, de m�g v�letlen�l sem a szem�be. T�l j�l ismertem a korl�taimat, k�nnyen beadhatn�m a derekam, �gy is kell�k�pp nagy a vesz�ly.
 - Sz�rny� volt az elm�lt p�r �v n�lk�led, �lland�an arra gondoltam, mi lehet veled, j�l vagy-e, vajon elfelejtett�l-e m�r. Id�ig b�rtam a v�rakoz�st.
 - Pr�b�ltam, Isten a tan�m, szerettem volna, de nem ment - �szinte vallom�s hagyta el sz�m. - Ahhoz t�l m�ly nyomot hagyt�l bennem. - m�g sem b�rtam ki, l�ttam szem�ben a rem�ny fellobban� szikr�j�t. V�ltozott. �szint�n l�ttam rajta a m�lt k�njait, azt a szerelmet sug�rozta eg�sz l�nye, amir�l m�g a legtehets�gesebb �r�k sem k�pesek �leth� k�pet adni, b�rmennyire csavarj�k, forgatj�k a legszebb szavakat.
Fejemben a v�konyka hang egyfolyt�ban az �jrakezd�sr�l ny�vogott, a m�sodik es�lyr�l, k�ptelens�g elhallgattatni, ha beindul. Azt�n csatlakozott hozz� a j�zan �sz, �ktelen nagy vit�ba kezdtek, sz�rny� fejf�j�st szabad�tva r�m.
- Mennem kell - sz�laltam meg nagy neh�zs�gek �r�n.
- Mi�rt? - k�zelebb l�pett, mire reflexszer�en h�tr�ltam. Bele�tk�ztem a bej�rat t�m�r, fa anyag�ba. - Tal�n f�lsz t�lem?
 - T�led nem, tal�n csak att�l, ami vagy - Ism�t szomor�s�g k�lt�z�tt a szem�be.
 - Rendben - elkomorodott, sz�ja sz�le idegesen megr�ndult. Sosem volt t�relmes, most m�gis igyekezett elfojtani a benne lakoz� vadat, nem akarta, hogy l�ssam, mi megy v�gbe benne. - VIgy�zz magadra.
 - Te is - Olyan k�nosan �reztem magam. Ennyit utazott, miattam rep�lte �t az �ce�nt, �s mindezt hi�ba. - De mi�rt �ppen most? - sz�laltam meg kisebb elm�l�z�s ut�n. � ek�zben elindult, t�volodott t�lem, ki k�sz�lt l�pni az �letemb�l.
 - M�r nem sz�m�t - felelte pillanatnyi megtorpan�ssal.
 - Szeretn�m tudni.
 - L�nyegtelen - h�tran�zett v�lla felett, egyenesen k�nnyt�l csillog� szemembe, bele a lelkembe, a sz�vembe, melyen �jra felszakadt a f�j�, m�ly seb. - A v�ge ugyanaz, mindig ugyanaz. - tov�bb indult.
 - Most nem �n hagylak itt! - ki�ltottam ut�na rem�nyvesztetten.
Pillant�snyi id�m sem volt, teste az eny�mnek fesz�lt, beszor�tva az ajt� �s �nmaga k�z�, ajk�t szinte f�lemhez �rintve suttogott. Libab�rben �szott a testem.
 - Ne j�tsz velem Emily. D�ntsd el, mit akarsz! Mindketten tudjuk, mi van kett�nk k�zt, �rzed a vonz�st, nehezemre esik t�vol maradni t�led, de ha ezt szeretn�d, megteszem.
 - Szeretn�m, ha… - zavartan dadogtam. Mark�ns arcszesz�nek illata megsz�d�tett. Kedvem lett volna k�zelebb hajolni, m�lyen besz�vni, hadd teljen meg orrom az im�dott esszenci�val.
 - Akard! Igaz�n akard! . parancsolta. K�ptelen voltam r�. Szerettem, �szint�n szerettem l�nyem minden egyes r�sz�vel, teljes sz�vb�l. Elnyomni igyekeztem ezt magamban, ak�rcsak a bennem lakoz� besti�t, de nem megy, t�ls�gosan er�s.
T�bb vagyok, mint egyszer� haland�, �s ez a szerelem emberfeletti, t�lsz�rnyal b�rmilyen k�pzeletet.
Hamarosan �gyis megt�rt�nt volna.