3. fejezet

3. fejezet

 

     Ha tehettem volna, ellen�llok a napsugarak b�nt� erej�nek, fejemre h�zom a takar�t �s �tfordulva a m�sik oldalamra tov�bb alszom, de, mint sok minden az �letemben, ez sem t�rt�nhetett meg. Rongybab�ra eml�keztet� mozdulattal �ltem fel, a hirtelen �rzett f�jdalomt�l felny�gtem. A mellkasom h�z�dott, kellemetlen�l reag�lt minden apr� mozdulatomra, ami csak fokozta bennem a mozdulatlanul fekv�sre val� v�gyakoz�st.

V�g�l persze nem hagytam magam, az izoml�zzal mit sem t�r�dve magamra r�ngattam a farmerom �s egy els�k�nt megfogott p�l�t a szekr�nyb�l, majd cip�mbe b�jva kil�ptem a szob�b�l. Mikor az ajt� becsuk�dott, m�r nem is t�nt elengedhetetlennek a p�rn�m, eg�sz k�nnyen lemondtam r�la, hogy a konyh�ba l�pve gyomromnak adhassam �t a szenved� szerepet.

 - Nah�t, fel�bredt az �jszak�s!

 - Neked is j� reggelt Tamsin! - mosolyszer� grimasszal feleltem csipkel�d� st�lus�ra. H�ttal a pultnak t�maszkodva kortyolgatta feh�r b�gr�j�b�l a friss k�v�t, aminek illat�t m�r a folyos�r�l �reztem. Nem szoktam ilyesmit inni, sz�momra hat�stalanok a koffeinsz�ks�glet miatt m�rt�ktelen�l magukba d�nt�tt italok, jobban alszom t�l�k maximum.

 - Eva, ha m�r fel�bredt�l, vidd fel Vincentnek a reggelit - Neela a szok�sos kim�rt, higgadt st�lus�val fogadott. A feltehet�leg indiai sz�rmaz�s� n� volt k�z�tt�nk a vezet�, � ir�ny�totta a h�ztart�st, s tulajdonk�ppen � felelt �rt�nk Vincent�k el�tt.

Sokak szerint az els�sz�m� n� m�gsem Neela volt a h�zban, hanem �n, aki b�rmit megtett a B�t�knak, a pletyk�k term�szetesen kiforgattak minden egyes sz�t, amit csak lehetett ebb�l a sztorib�l �s burkoltan vagy sem, szajh�v� ki�ltottak ki. Ez am�gy nem volt k�l�nleges vagy el�t�lend� dolog a farkasok k�zt, az ember rabszolga, a szolg�kkal pedig azt csin�lhatnak, amihez csak kedv�k van. Ezt sz�mtalan esetben el�g brut�lis m�dszerek k�s�rik, az emberek is besz�lnek, pontosan tudjuk, mi t�rt�nik egyes z�rt ajt�k m�g�tt. 

Sem Vincent, sem David nem emelt r�nk kezet soha, ut�bbi n�ha kiss� nyers �s durva, de megtart bizonyos hat�rokat. A sz�besz�d szerint nem. Ez a pletyk�sok dolga.

 - Mi�ta eszik pir�t�st �s palacsint�t egyszerre? - pislogtam k�rd�n az �sszek�sz�tett t�lc�ra.

 - Ami�ta �gy k�rte, ne k�rdez�sk�dj, csak vidd! - sz�lt r�m imm�r hat�rozottabban. Ha nem tiszteltem volna az�rt, mert id�sebb n�lam, val�sz�n�leg a reakci�m is m�s form�ban �rv�nyes�l. �gy csup�n �sszeszor�tottam a sz�m, megragadtam egy szelet r�p�t az eb�dre el�k�sz�tettek k�z�l �s a t�lc�ra dobva felkaptam azt, majd kifel� menet elengedtem f�lem mellett a rosszall� szavakat.

     El�sz�r halkan kopogtam, azt�n hat�rozottabban, mivel feleletet nem kaptam az els�re �s a m�sodikra sem, benyitottam. Vincent nekem h�ttal, az ablak fel� fordulva �llt, f�l�hez tartva a telefont hallgatott valakit a vonal t�ls� v�g�n. N�ha egyet�rt�n h�mm�g�tt, de nem sz�lt bele m�sk�pp, legal�bbis mi�ta �n is jelen voltam. �vatosan az asztal�hoz mentem, a t�lca egyel�re �pen �s tartalm�val egyben billegett �gyetlen kezeimben. Terveim szerint, letettem volna, �s egyenesen kiosonok, h�tha nem vesz �szre, de alig �rte a f�mes t�lca a fa asztalra, Vincent leengedte a kez�t �s megfordult.

 - J� reggelt Eva! - k�sz�nt egy f�radt, de hat�rozott mosoly k�s�ret�ben.

 - J� reggelt, b�r gondolom te megint kor�bban kelt�l - Annyira igyekeztem nem kimutatni, mennyire szeretn�k ink�bb az ajt�n k�v�l lenni, felt�nt neki az er�lk�d�sem. Egyenesen az asztalhoz s�t�lt, meg�llt el�ttem, s �llamat meg�rintve felemelte a fejem. �szt�n�sen r�haraptam als� ajkamra, mire h�velykujj�val egy finom mozdulattal kiszabad�totta azt.

 - Mit csin�lt�l a sz�ddal? - gyanakv�an m�regetett.

 - R�haraptam - feleltem egyszer�en, majd h�tr�bb l�ptem. Nem sz�lt semmit, csak elengedett. Azt hittem, ennyivel v�gezt�nk, de ekkor felemelte a magamnak sz�nt r�p�t.

 - Nem hiszem, hogy z�lds�get is k�rtem a reggelimhez - szem�ben j�t�kos f�ny csillant. Kikaptam a kez�b�l �s beleharaptam. - �gy m�r minden vil�gos. - Megfogta az egyik szelet pir�t�st �s lekv�rt kent r�. - Nem k�rsz? Ennyit �gysem tudn�k egyed�l megenni.

 - Nem f�ltelek �n att�l - v�laszoltam pimaszul. Eddig menni akartam, �m ez megv�ltozott, sokkal jobban tetszett az �tlet, hogy a dolgoz�szob�j�ban rontsam a leveg�t.

Nekid�ltem az �r�asztalnak, azt�n arr�bb tolva egy kupac iratot fel�ltem a sz�l�re. K�nyelembe helyeztem magam. Fel�m ny�jtotta a pir�t�st, de mire �rte ny�ltam volna elh�zta, j��z�en beleharapott.

 - H�! - sz�laltam fel. El�re d�lve elkaptam a keny�r v�g�t �s kir�ntottam a kez�b�l. Most �n haraptam bele, a t�lem tel� legnagyobb falatot akartam megszerezni bel�le. Vincent felnevetett. Nem k�rte vissza a zs�km�nyt, le�lt a sz�k�re �s m�sikat vett el a t�ny�rr�l.

 - Lenne egy feladatom a sz�modra. - Kis ideig mindketten csendben ett�nk, azt�n megsz�lalt. Szem�ld�k�m l�tv�nyosan megemelkedett meglepett arcomon. - Nem fog tetszeni.

 - Jaj - cs�szott ki a sz�mon -, ne is folytasd!

 - Nem k�rn�lek meg r�, ha nem lenne fontos sz�momra.

 - Tamsin is r��r, majd �n seg�tek a konyh�n, � pedig mehet helyettem. Sokkal egyszer�bb. - �sz�rvek ut�n kutattam kiss� m�g mindig k�m�s fejemben, amivel meggy�zhetem, hogy alkalmatlan vagyok r�.

 - De �n t�ged k�rlek meg - Hangs�ly�ban volt valami, ami miatt feladtam az ellenkez�st. Nem k�s�rtj�k az �rd�g�t, sem Vincent haragj�t, �ratlan alapszab�lyok. Mivel l�tta, hogy belet�r�dtem, megfogott egy mapp�t az asztal t�volabbi v�g�n �s felemelte. Teh�t k�ld�nc leszek.

 - Kinek vigyem el? - ker�ltem meg a hosszas bevezet�st. Ha m�r egyszer ilyesmit akar t�lem, akkor ne h�zzuk az id�t. K�t kezem �sszed�rzs�lve ler�ztam r�la a marad�k morzs�t �s leugrottam az asztalr�l. Elvettem a fekete, vastag bor�t�j� mapp�t. Er�s k�sztet�st �reztem r�, hogy belen�zzek, de legy�rtem a dolgot.

 - Simon el akar int�zni p�r dolgot kint. Mond meg neki, hogy ezeket is tegye hozz�. - M�r nem k�vetel�z�tt annyira, b�r att�l sem tetszett volna jobban az �tlet.

 - Mond, hogy nem otthon van! - ny�gtem ki hirtelen. Lej�tsz�dott el�ttem felgyors�tva az �tvonal, amit�l elragadtak az �rzelmek, alig tudtam meg�kezni, nehogy ki�lj�n az arcomra az ut�lat.

 - Nem lesz semmi baj. Vidd el, gyere vissza. Ezzel megmutatod Beverly-nek, hogy te jobb vagy ann�l mintsem �jabb fesz�lts�get kelts. Van �nuralmad, haszn�ld! - Nagyot nyeltem. A b�tor�t� besz�d ellen�re, hat�rozottan ellene voltam a tervnek.

 - �s ha m�gsem siker�l? Tudod, hogy Natalie �rgus szemekkel figyeli minden mozdulatom, �gy is bel�m fog k�tni. �s, ha megint �gy besz�l Julie-r�l...

 - Nyeld le a haragod, menj tov�bb, n�zd leveg�nek. Csin�lj ak�rmit, de ne sz�llj bele a piti kis j�t�k�ba, mert m�r nem tudlak t�bbet kimenteni, ha bajba ker�lsz. Menj! Ha visszaj�tt�l, gyere fel! - Ezzel lez�rta a t�m�t, h�tat ford�tott nekem, �jb�l a telefonj��rt ny�lt �s nem is t�r�d�tt velem.

M�g �lltam ott n�h�ny m�sodpercig, miel�tt kifel� indultam volna. B�rki m�sra r�b�zhatta volna ezt az eg�szet, de nem, � meg akarja mutatni a hatalm�t, ami egy �ltal�nos farkas-dolog, s egyben m�gis t�bb ann�l. Natalie egy sz�m�t� kis d�g, akinek a gazd�ja el�g magas poz�ci�ban van ahhoz, hogy b�rmit megengedjen mag�nak. B�rmit! M�g azt is, hogy porig al�zza a k�r�l�tte �l� embereket, mint valami d�ma, elvonuljon k�z�tt�nk. Mindenki csak besz�l a h�ta m�g�tt, de senki sem mer fell�pni ellene. M�g az a kev�s f�rfi sem, aki megtehetn�. �n vagyok az egyetlen szinte, aki nem hagyja annyiban, ha bel�m k�t, l�pek, nem t�r�m t�tlen�l. Legt�bbsz�r sz�beli csat�kat v�vunk, azt�n fak�pn�l hagyom. De mi�ta Julie meghalt... A dolgok megv�ltoztak. 

� volt a sz�n a farkasok k�z�tt, aki a puszta megjelen�s�vel olyan hat�st v�ltott ki emberb�l �s falkat�rsb�l egyar�nt, amire nem volt magyar�zat. Elk�pr�ztatott a maga egyszer�s�g�vel. � volt az egyetlen n�st�ny, aki nem f�lt leereszkedni k�z�nk. 

Mikor anno bet�vedt a ter�letre f�l�nk volt, visszah�z�d� csendes. Hihetetlen, mennyit v�ltozott m�sf�l �v alatt. Kiny�lt, mint egy vir�g, mosolygott, k�z�tt�nk j�rt. Vincent szerette. Julie �s � voltak a vil�g legharmonikusabban �l� p�rja, mindenki tudta, hogy ez a szerelem �r�kre sz�l. Beverly kisebb hiszt�rikus rohamot kapott, amikor felvet�d�tt az a lehet�s�g, hogy kit�rj�k a posztj�r�l. Hiszen, ha Vincent �sszek�ti �let�t Julie-vel, � el�r�bb ker�l a rangsorban. �s egy�rtelm� volt, hogy ez meg fog t�rt�nni. Annyira biztosak voltunk benne, hogy arra fel sem k�sz�lt�nk, mi van, ha a kedves, csupasz�n, francia akcentus� l�ny egyszer csak nem lesz t�bb�. Pedig megt�rt�nt, gyorsabban �s v�ratlanabbul, mint arra b�rki is felk�sz�lhetett volna. Julie annyira t�r�keny volt. H�feh�r farkas alakj�ban is kecses l�pt�, mint egy l�tom�s. Vincent sosem besz�l arr�l, mi t�rt�nt azon az �jszak�n. A telihold sok farkast megbolond�t, de ez sem magyar�zza azt, hogyan tudott Julie egyik pillanatr�l a m�sikra elt�nni a szeme el�l. Egyed�l futott el, �t a falka melletti erd�n, azt�n a k�vetkez� pillanatban a feh�r farkas �v�lt�se �tszak�totta az �jszaka csendj�t, s mindennek v�ge lett. Nem tudom, szerencs�snek �rezzem-e magam, ami�rt sohasem kell l�tnom azt a helyet, ahol lecs�szott a meredek domboldalon. Nem, ennek m�g a gondolata is �pp el�gg� f�j ahhoz, hogy ne akarjak t�bb� r� gondolni sem.

K�zben egyenesen haladtam a c�l fel�, kifel� menet felvettem a dzsekim �s a konyh�t kihagyva kil�ptem es�felh�kt�l tark�tott �g al�. Nem gondoltam a lehet�s�gekre, csak arra, mit kell csin�lnom. Odamenni, �tadni, visszaj�nni. Enn�l egyszer�bb aligha lehetett volna.

Fejemet lehajtottam, nem n�ztem senkire, el�re is csup�n annyira, hogy ne menjek neki senkinek. Abb�l a sz�besz�db�l keletkezik a legt�bb konfliktus, ami nekem ugye szigor�an meg lett tiltva. Ehhez t�rsult egy, nevezz�k �gy kiv�telesen, szerencse, hogy Simon egyike azon k�zkedvelt alakoknak, akikhez l�tezik t�bb �t, nekem t�k�letesen megfelelt ezek k�z�l a legr�videbb. A f�utc�nak kinevezett �t helyett a h�zak k�z�tt s�t�ltam, egyszer jobbra kell fordulni, ut�na balra, s m�r ott is vagyunk. Kiv�ve, ha a l�togat� �n vagyok.

 - Nocsak, a fekete b�r�ny! - Er�sen �sszpontos�tottam, hogy ne n�zzek a hang ir�ny�ba. Csak mentem tov�bb, mint, aki az �gvil�gon semmit sem hallott. - Hov� sietsz ennyire? Ugyan m�r, nem lehet annyira fontos!

 - De az - sz�rtem �sszeszor�tott fogaimon �t a szavakat.      Natalie nem adta fel, eddig az ablakb�l figyelhetett, de hamar a h�ts� ajt�n�l termett. �gy t�nik, nem ismert m�g annyira, hogy tudja, nem tan�csos k�zelebb j�nnie.

 - �rulj el nekem valamit! Csak ezt az egyet. - Meg�llt a keskeny k�l�pcs� fel�n�l.

 - Mondd! - figyelmen k�v�l hagytam a v�szj�sl� kis hangot, ami a fejemben vijjogott sz�net n�lk�l. Meg kellett mutatnom mindenkinek, hogy tudok uralkodni heves term�szetemen.

 - Milyen �rz�s �jra nyeregben lenni? - Meg�tk�zve n�ztem r�. Valami olt�ri s�rt�sre k�sz�lt, ez vil�gos. - Tudod, most, hogy a vet�lyt�rsad kiesett. Sz�rny� trag�dia, de neked v�g�l is eg�szen kedvez�en alakult a helyzet.

 - Komolyan Natalie? M�g mindig itt tartsz? - k�rdeztem vissza higgadtnak �lc�zva felborzolt lelki�llapotom. - Ennyire nem tal�lsz �j t�m�t, amin cs�mcsoghatsz? Ugyan m�r, te enn�l jobb vagy.

 - Te m�r csak tudod, nem igaz? Tulajdonk�ppen, ha valaki annyira erk�lcstelen, mint te... Minek eml�keztesselek? Hiszen az �sszes pletyk�t ismered.

 - Bagoly mondja ver�bnek. - K�z�ny�ss�gem m�g�tt forrongott a d�h�m, de nem adhattam meg neki ezt az �r�m�t.

Minden egyes sz�t�l, amit azon a h�sos, pirosra festett sz�j�n kiejtett, az idegsz�laim sikoltva pattantak el egym�s ut�n. Egy darabig mosolyom hihet�en �lc�zta rohamosan roml� lelki�llapotom, azt�n kezdett �tv�ltani valami furcsa grimaszba, v�g�l vicsorg�s szer�s�gre hasonl�tott, ink�bb �sszez�rtam ajkaim, als�ra r�haraptam, h�tha a f�jdalom j�zan eszem �beren tartja.

 - Ne haragudj Natalie, de nekem most mennem kell - Annyira igyekeztem meg�rizni az �nuralmam, v�gig az lebegett a szemem el�tt, hogy m�r mehet is tov�bb, nem kell tov�bb elviselnem ezt a bek�pzelt lib�t, aki azt sem tudja, mit besz�l, csak alaptalan dolgokkal trakt�l. Valami ilyesmit mantr�ztam magamban, mik�zben oda sem figyelve tov�bbi szavaira elindultam.

A helyes megfogalmaz�s azonban felt�teles m�dban hangozna, mivel csup�n a sz�nd�kig jutottam. Natalie szemtelen�l folytatta a hergel�sem, tudta j�l, vissza tudom fogni az indulataim, de n�h�ny dologgal t�k�letesen el tudja szak�tani a c�rn�m. Megtette.

 - �jra nyeregben. Miut�n ki�t�tted Juliette-et, ism�t mindk�t B�ta a ti�d. Biztos, csak baleset volt? Az�rt el�gg� s�nt�t a sztori, nem gondolod? - Egy l�p�st tettem, mikor ism�t a l�ny fel� fordultam. Azt hittem, rosszul hallok. Enn�l ocsm�nyabb v�dat aligha mondhatott volna. - K�ztudottan szabadszellem�, szab�lyszeg� ember vagy, a sz�rny� balesetet pedig senki sem l�tta. - K�t tenyer�vel form�lta a m�rlegeket, amik fel-le billegtek �rz�keltetve, mennyire bele lehet magyar�zni valamit a t�rt�ntekbe, ami val�sz�n�leg csak az � velej�ig romlott bens��b�l sz�rmazhat. Mindezek mell� komoly, „Most lebukt�l!” arckifejez�se volt a hab a tort�n, amit�l egyszer�en eldurrant az agyam.

 - Nem vagyok gyilkos! - sziszegtem �sszez�rt fogaim k�zt er�teljesen r�szor�tva a kezemben l�v� mapp�ra. Az sem �rdekelt, ha gomb�cc� gy�r�dik �k�lbe szorul� ujjaim k�z�tt.

 - �, h�t persze, hogy nem - kacsintott fel�m.

Ebben a pillanatban szakadt el az a bizonyos megt�p�zott c�rna, ledobtam a mapp�t �s egyetlen ugr�ssal Natalie el�tt teremtem. A j�zan eszem a h�tt�rb�l, t�volb�l vis�tott, hogy �lljak le, de addigra m�r r�gen k�s� volt. Megragadtam Natalie gondosan g�nd�r�tett haj�t �s ler�ntottam a l�pcs�r�l. Kap�l�zott, hegyes k�rmeivel t�bb helyen megkarmolt, s k�zben olyan �lesen vis�tott, mint kik�t�z�tt malac, miel�tt lesz�rj�k. Na, valami ilyesmit szerettem volna �n is hirtelen, kiv�ve, hogy nem volt id�m kik�t�zni, de legsz�vesebben lefejeltettem volna vele a h�z beton alapj�t, �gy �tsz�r, teli er�b�l.

Persze, eddig nem jutottam el, n�h�ny hajt�p� pofonoszt�s ut�n sz�tv�lasztottak minket. Az �n sz�mon �z�nl�ttek ki a szitokszavak, Natalie azonnal �tv�ltott s�rtett �zemm�dba �s zokogva adta az �rtatlant. Esk�sz�m, ha nem tudom r�la, milyen, m�g �n is megsajn�lom. �t �lelgett�k, nyugtatt�k, engem ketten fogtak le, egy ember pedig kett�nk k�z�tt �llt, velem szemben, de kitekeredett nyakkal, hogy l�ssa, Natalie rendben van-e. Sz�nalmas. F�jtatva r�ztam le magamr�l a kezeket, kezdtem felfogni, pontosan, t�k�letesen beles�t�ltam az �tkozott csapd�ba. A rohadt �letbe! M�r nem akartam meg�lni Natalie-t, legal�bbis nem annyira, mint n�h�ny perccel azel�tt, ellenben saj�t magam sz�vesen megfojtogattam volna a h�lyes�gem�rt.

Beverly �s Vincent egyszerre t�ntek fel, a n� arc�r�l s�t�tt a harag, Vincentre nem mertem r�n�zni, tudtam, mekkora csal�d�st okoztam neki �s ez elviselhetetlenebb volt mindenn�l. Natalie tov�bb j�tszotta a s�rtettet, azt �ll�totta sz� n�lk�l r� rontottam, mikor megl�ttam az utc�n. Amikor el� akartam adni a saj�t verzi�m, Beverly csendre intett. K�vetelte, hogy menj�nk az Alf�hoz, mert most megkapom, ami nekem j�r. �v�lt�z�tt velem, Vincenttel, �tkozott mindent, ami az emberis�ggel kapcsolatos, meg persze ism�telten velem. Mivel m�s m�d nem volt az elhallgattat�s�ra, mint beleegyezni a k�vetel�s�be, egyszer csak �jfent karon ragadtak, �m ez�ttal egy valaki �s az is Vincent volt.

 - Sajn�lom - suttogtam elszorult torokkal. Ha hirtelen ment volna, k�nnyeim elerednek �s s�r�sban t�r�k ki, de egyszer�en semmire sem voltam k�pes, csak menni k�bultan, mint, aki fel sem fogja, mi t�rt�nik k�r�l�tte.

Vincent nem v�laszolt, egyenesen el�re n�zett, l�pdelt mellettem sz�tlanul, arccsontjai �lesen kirajzol�dtak komoly arca m�g�l, f�lelmetesen festett. �letemben el�sz�r f�ltem t�le, mik�zben egyszerre biztons�gban is �reztem magam. Ha � velem van, nem eshet bajom. Ha � velem van, az Alfa nem fog olyan �t�letet kiszabni, amibe belegondolni se merek. De, ha � nincs velem... 

Akkor minden elveszett.