8. fejezet

   A k�vetkez� h�ten nem mentem iskol�ba. A h�zat sem hagytam el, nagyj�b�l a szob�mat sem, azon k�v�l, mikor kimer�szkedtem a mosd�ba. Telefon �s laptop h�j�n olvastam, b�multam kifel� az ablakon, zen�t hallgattam a r�di�b�l. Illetve a sebeimet tisztogattam, �tk�t�ztem, gy�gy�tottam, hogy min�l hamarabb elhalv�nyuljanak �s visszat�rhessek a szabadabb �letembe.
Az eg�sz azon a vas�rnap korad�lut�non kezd�d�tt. Mark kitett a h�zunk el�tt, form�lis elk�sz�n�ssel b�cs�t intett�nk egym�snak �s elindultam befel�. Fel sem t�nt, hogy apa aut�ja nincs a hely�n, m�g be nem �rtem.
 - Most porsz�v�ztam fel! - sip�t� hang v�gott mellkason. - Hogy lehetsz ennyire idi�ta? Ennyit sz�m�t neked, hogy a belem kidolgozom? Te h�l�tlan liba!
 - Sa… sajn�lom - dadogtam. Az eszem m�sodperces k�s�sben volt a t�rt�n�sekhez k�pest. - Eln�z�st.
 - Nem n�zem el! - v�gta r� d�ht�l izzva. A l�pcs� alj�ban �llt, kez�ben a felmos�nyelet tartva. Es�lyem se volt feljutni az emeletre, m�g ott volt. - Ki volt az a f�rfi? A stricid? Ha m�r elm�sz kurv�lkodni, legal�bb hazaadhatn�l bel�le valamennyit. Nem, majd mi tartunk el �leted v�g�ig, mi?
 - Apa munkat�rsa, hazahozott, �sszefutottunk, mikor hazafel� s�t�ltam - magyar�ztam any�mnak, de minek? Sosem hallotta meg, amit mondok neki.
 - Sz�val �sszesz�rted ap�d f�n�k�vel a levet? Nincs neked eszed ostoba l�ny? Miattad fogj�k megint kir�gni, ezt akarod? Mi�rt nyomor�tod meg az �let�nket? �tkozott d�g, az vagy te! Egy sz�rnyeteg! Agybajos gn�m sz�rnyeteg! - Hi�ba sorolta a szok�sos jelz�ket, �vek ut�n is ugyan�gy tudtak f�jni a szavai. Soha nem k�rtem, hogy szeressen, soha nem mondtam neki egyetlen rossz sz�t sem, � ellenben… - Mit k�pzelsz te magadr�l? Ki vagy te?
Nagyj�b�l �gy ennyire eml�kszem, meg arra, ahogy el�re lend�l, maga el� tartva a felmos� nyel�t. Azt�n j�tt a f�jdalom. A padl�n fek�dtem, de nem fogytak a csap�sok. �gett mindenem, teljesen �tj�rt a borzalmas k�n, de nem akart v�ge lenni. Minden egyes alkalommal foh�szkodom a mindenhat�nak, ha val�ban l�tezik, vigyen mag�val. Ha pedig az �rd�g szeretne, h�t legyen, csak valamelyik�k szabad�tson meg a f�ldi nyomor�s�gt�l. A nyomor�s�gom �letemt�l. A felesleges, �rt� l�tez�semt�l.
Most el�sz�r azonban ott motoszk�lt valami halv�ny, alig �szrevehet�, pisl�kol� kis f�ny, ami �lni akart, erre �szt�k�lt. L�pjek, menek�ljek, �ljem t�l, vessek neki v�get.
 - Kotr�dj a szemem el�l, meg ne l�ssalak! - N�gyk�zl�b vonszoltam magam a l�pcs� fel�. - Kelj fel, te csitri, ne mocskold be a padl�t. Miattad takar�thatok fel �jra! - Remegtem ak�r a kocsonya. �szre se vettem a zsebemb�l kics�szott telefonom, m�g nem hallottam a reccsen�st magam m�g�l, ahogyan darabokra z�zt�k.   - Ha besz�lsz valakinek, tudod mi lesz!
 - Igen - R�m d�rrent, hogy nem hallja, ez�rt vagy h�romszor elism�teltem, egyre hangosabban, amennyire csak ment.
A f�rd�szob�ba kellett volna mennem, helyette a saj�t szob�mat c�loztam meg. Elfek�dtem az �gyon, lehunytam a szemem �s elnyelt a s�t�ts�g.
N�gy nappal k�s�bb is fel volt dagadva a sz�m, az arcom jobb oldala �s a szemem alatti r�sz s�t�t lil�n festett, az egyik els� fogam mozgott, s a karomat nem tudtam feljebb emelni, mint a mellkasom, �gy az iv�s is kem�ny k�zdelmet ig�nyelt. Nem voltam orvos, de val�sz�n�leg bord�m is repedt, a hasam is kililult, ak�rcsak a combom �s az oldalam. Rendesen megijedtem magamt�l, ha nem sz�m�tottam a t�k�rre a szekr�nyem bels� oldal�n.
Apa bekopogott minden nap, de �n ugye beteg voltam, nem akartam senkit l�tni. Bes�t�t�tettem a szob�t, hogy ne l�ssa a val�s�got, amikor behozza nekem a reggelit vagy a vacsor�t. Hevesen tiltakoztam, ha k�zelebb akart j�nni az �gyamhoz. Tudta, mi t�rt�nt, de am�g nem szembes�lt vele, tal�n nem f�jt neki annyira. Legal�bbis �n ezzel nyugtattam magam.
   Szombat m�g �pp csak elkezd�d�tt, �jf�l ut�n j�rtunk nagyj�b�l k�t �r�val, mikor fel�bredtem. El�sz�r azt hittem, megint r�fek�dtem sajg� oldalamra, de nem. Kopog�s hallatszott az ablakom fel�l, ami m�g k�tszer megism�tl�d�tt. Homlokom r�ncolva, k�rd� arccal mentem oda. Nem l�ttam semmit, eg�szen a k�vetkez� koppan�sig, amit egy fekete p�tty okozott az �vegem k�zep�n landolva. Valaki dob�lja az ablakomat?
Kinyitottam, mire egy �rny megmozdult, a k�zeli fa al�l s�t�lt fel�m.
 - H�, �bren vagy? - Micsoda h�lye k�rd�s!
 - Nem, alva j�rok - v�laszoltam, mire egy halk horkan�st kaptam v�laszul.
 - Menj arr�bb - Annyira meglep�dtem, tettem, amit mondott.
 - Tudni akarom, hogy csin�ltad? - N�ztem az ablakon bem�sz� sz�ke sr�cra. Tom felegyenesedett, k�rben�zett, b�r nem sok mindent l�tott, azt�n figyelme r�m terel�d�tt.
 - Nem hiszem - vont v�llat. - Mizu?
 - Mi�rt pont te j�tt�l? - Ez a f� k�rd�s, �rthetetlen.
 - Tal�n m�st v�rt�l? Ok�, j�. �n h�ztam a r�videbbet. Plusz, �n vagyok a legjobb m�sz� a csapatb�l.
 - �s k�dob�sban sem vagy utols�.
 - Meg az is, igen - A s�t�t szoba elrejtett a l�togat� el�l, �gy mikor felvetette, legal�bb a kisl�mp�t kapcsoljam fel az �gyam mellett, r�v�gtam, ki�gett, �pp ma este. - Mindenki azt k�rdezi, mi a helyzet veled?
 - Beteg vagyok. Anya elvileg betelefon�lt h�tf�n, hogy eg�sz h�ten nem megyek.
 - Beteg? �rtem. - Mi�rt nem hitt nekem? Nagyon �gy t�nt, hogy nem vertem �t. Tal�n m�gis l�tott valamit, amikor az ablakn�l �lltam? - H�tf�n m�r j�ssz?
 - Terveim szerint igen - a l�tv�nyos dolgokt�l f�gg�en, �m ezt nem k�t�ttem az orr�ra.
 - Remek, csak ennyit akartam tudni - Elindult az ablak fel�.
 - V�rj, komolyan? Fel�bresztesz, beosonsz, majd miut�n megk�rdezed, megyek-e iskol�ba j�v�h�ten egyszer�en t�vozol?
 - H�t… ja - Kezdtem kellemetlen�l �rezni magam. - Figyelj, a t�bbieket �rdekelte, mi van veled, mivel se �zenetekre nem v�laszolsz, se telefonon nem vagy el�rhet�. �desap�d szerint is beteg vagy, de Mark szerint el�g rosszul tud hazudni, ez�rt valakinek ide kellett j�nni, megn�zni. �lsz, rendben vagy, ennyi volt, v�geztem.
 - Aha, �rtem. Ok�. - Mark agg�dott �rtem? Ez a tudat melegs�ggel t�lt�tte meg a sz�vem. - Akkor azt hiszem, j� �jszak�t, vagy ilyesmi.
 - Neked is - Tom amilyen gyorsan �rkezett, �gy t�vozott. Mire magamhoz t�rtem rendesen, m�r sehol sem l�ttam.
Le�ltem az �gyam sz�l�re �s csak b�multam a s�t�ts�get. M�g sosem t�rt�nt velem ilyen. Senkinek nem jutott esz�be �rdekl�dni a hogyl�tem fel�l, vagy bem�szni az ablakomon, mert nem b�zik a sz�leim szav�ban. Tal�n apa is �gy akarta? � is l�tja, hogy valami v�ltozott az ut�bbi id�ben? Valahogy ki kellene puhatolnom t�le. M�r el�g j�l vagyok, hogy ne k�ldjem el azonnal, tal�n megpr�b�lhatn�m n�h�ny perc alatt megtudni, mit gondol. Vagy elmondhatn�m neki, hogy meg�rt� f�lekre tal�ltam. De nem leplezhetem le a Warreneket, az nem lenne fair. Hogyan tudn�m j�l csin�lni?

   H�tf�n olyan kor�n keltem, szinte �n �bresztettem a napot. Komoly sminkes munka kellett ahhoz, hogy az utols� foltig mindent elfedjek. Felvettem a szok�sos b�vebb pul�verem, alatta egy atl�t�val. Ny�gtem n�h�nyat, mire beleb�jtam, de a nadr�gom meg a cip�m jobban megizzasztott. A hajamat meg se pr�b�ltam �sszefogni, �r�ltem, amikor h�rom h�z�ssal valamennyire kibontottam. Am�g nem teszek hirtelen mozdulatokat, eg�szen h�tk�znapinak t�nhetek. Van benne gyakorlatom.
A buszon csendben �cs�r�gtem, nem sz�lt hozz�m senki �s �n sem hozz�juk. T�bben csever�sztek, nevettek, olykor kiab�ltak, mindenkin�l zajlott az �let. Bennem puszt�n a f�lelem mardos� �rzete kavargott, most valahogy jobban �rdekelt, hogy r�j�nnek, nincs rendben velem valami, mint kor�bban.
 - H�, Ophelia! - Rebeca felvette l�pteim ritmus�t. M�sik oldalamon Aria t�nt fel, de hallottam a t�bbieket is, vagy hallucin�ltam. Kezdett fullaszt� lenni a leveg� a folyos�n. Igyekeztem �gy tenni, mintha minden rendben lenne, a szok�sos szorong�som lesz�m�tva persze. Kier�ltettem magamb�l egy mosolyt, sz�mba harapva �ltem a sz�kemre. Menni fog ez, mennie kell.
Szerencs�re nem keltettem k�l�n�sebb felt�n�st, de a rettegett �ra a nap v�g�n egyre k�zeledett.
 - Menj�nk egy�tt - mosolygott r�m Aria, az �tk�zben csatlakoz� Lily, mintha kev�sb� �szint�n �r�lt nekem. Zavaromban csak visszamosolyogni tudtam, fejben k�zben kerestem a megfelel� indokot, amivel ell�ghatom a testnevel�s �r�t.
 - Ma nem megyek �r�ra, apa… El kell int�zni ezt-azt, �s kik�rt el�bb, de holnap tal�lkozunk. - Bevett�k-e vagy sem, nem tudom, nem is �rdekelt igaz�n. Azon igyekeztem, hogy elt�njek a folyos�r�l, meg az iskol�b�l miel�tt �szrevenn�nek. M�r az ajt�t nyitottam, amikor a vezet�knevemet hallottam a h�tam m�g�l. Ha meg�llok, bajba ker�l�k, ha nem, akkor is.
Kil�ktem az ajt�t, minden f�jdalmam h�tt�rbe szor�tva futni kezdtem. Biztos, hogy ut�nam j�tt a hang tulajdonosa, de nem �lltam meg. Futottam a parkol�n �t a f��tig. Akkor engedtem magamnak egy kis pihen�t, mikor m�r j� k�t sarokra j�rtam a gimit�l. Beh�z�dtam k�t �p�let k�z�, egy nagyobb szemeteskuka �rny�k�ba �s ny�sz�r�gve f�ldre rogytam. Eszm�letlen�l f�jt mindenem. S�rva fakadtam. K�nnyeim pul�verem ujj�n sz�nes foltokat hagytak, ahogy lemost�k a gondosan fel�p�tett maszkom. Hogyan jutok ezek ut�n haza? Milyen gyorsan �rtes�ti az iskola a sz�leimet?
Mivel a telefonom nem kaptam vissza, �rtes�teni sem tudtam apuk�mat, k�sz�lj�n fel ilyesf�le h�rekre. Hirtelen Mark jutott eszembe, a tudatom legm�ly�r�l sejlett fel a gondolat. � tudna seg�teni.
Nem lehet, nem keverhetem bele. �gy is siker�lt, any�m tud r�la, hogy tal�lkoztam vele. Sim�n �sszesz�heti a saj�t gondolatait valami olyan pletyk�v�, amivel t�nkre teheti a Warren csal�dot. A fi�kat elvenn�k, Markot tal�n b�rt�nbe csukn�k, puszt�n az�rt, mert �szrevette, hogy l�tezem. Ezt nem hagyhatom.
A betonon kereszt�l is �reztem a f�ld rezg�seit, �sszekoccantak a szemetes mell� eldob�lt �vegek. Egy�rtelm�en t�lem sz�rmaztak a hull�mok, de annyira sz�testem, k�ptelen voltam �sszpontos�tani a nyugalomra. Fejemre h�ztam a kapucnimat �s kibotork�ltam a ny�lt utc�ra. �gy n�zhettem ki, mint, aki h�tf� kora d�lut�n m�r megitta a maga feleseit, tin�dzser fejjel, a t�sk�j�t szinte a f�ld�n h�zva. Tal�n volt igazs�galapja a dolognak, val�ban nem �reztem magam j�zannak. Minden ir�nyb�l �les, nyilall� f�jdalom sug�rzott, egym�st keresztezve haladtak tov�bb az agyam fel�. El akartam s�llyedni.
B�rcsak befogadna a f�ld, elnyelne, �s v�gre nem kellene ezt tov�bb csin�lnom. T�ls�gosan neh�z, ennyi terhet m�r nem b�rok el.
Am�g csak �nmagam miatt kellett agg�dnom, nem �rdekelt, de most m�r t�bb ember �let�t tehetem t�nkre, olyanok�t, akik rendesek voltak hozz�m. Olyan�t, akire b�rmikor sz�m�thatok, aki k�pes volt a legrosszabb pillanataimban is nyugalmat �nteni bel�m. Aki mosolyt csalt az arcomra. Elhittem neki, lehet minden sokkal jobb is enn�l. Sosem �rtan�k neki, nem tudn�k.
Zombi m�don vonszoltam haza magam a f�l v�roson �t, nem is eml�kszem, merre mentem, csup�n a h�zunk k�rvonal�ra eszm�ltem fel. Apa aut�ja a felhajt�n parkolt. Ki tudom magyar�zni? Tudj�k m�r vajon? Anya nem �tne meg apa el�tt, de ha ap�t el tudja k�ldeni itthonr�l… t�l sem �lem. Az lenne a legjobb.
Ezzel a gondolattal indultam tov�bb ism�t a h�zunk fel�.