9. fejezet

   �vatosan nyitottam a bej�rati ajt�t, szinte alig kattant a z�r, mikor elford�tottam a kilincset. Bent n�ma csend volt, a l�gy z�mm�g�se is hatalmas robajnak t�nt volna benne. Szinte l�bujjhegyen l�pkedtem a l�pcs�ig, onnan felfel�, be a szob�mba �s magamra z�rtam az ajt�t.
Ijeszt� volt a csend. Mindketten itthon lehetnek, m�gis a jelenl�t�kb�l semmit sem �rz�kelek. Kin�ztem a h�ts� kertre ny�l� ablakomon, �res volt a gy�ren berendezett udvar. Hi�ba apa munkahelye, a mi l�tv�nyunk siv�rnak hatott. Marknak biztosan lenn�nek �tletei, mivel dobhatn�nk fel. Egy p�r bokor oda baloldalra, egy sz�p, sz�nesen vir�gz� fa a jobb oldalra, eg�szen a sarokba. Mellette elf�rne egy hinta�gy, egy kis kerti ki�l�s asztalka, tal�n valami s�t�s alkalmatoss�g, hogy is h�vj�k? Sosem ettem olyanokat, maximum boltokban futottam bele.
Eg�szen j�l elk�pzeltem fejben, milyen szuper�l �ssze lehetne rakni egy kisebb Paradicsomm�, ha m�r az otthonom r�sze, de ezzel a gondolattal szerte is foszlott minden. Az otthonom, val�ban az?
Mi az, ami idek�t, ami�rt egy�rtelm�en maradnom kell, azon k�v�l, hogy a sz�leim mellett �ltem az elm�lt �veket. Ha apa nem lenne, a fogalmat m�g a k�nyvekb�l sem ismern�m, tal�n m�r nem is �ln�k. Nem, azt nem �ll�tan�m, hogy anya f�lne t�le, m�gis egyfajta biztons�gos falat emel k�z�nk a jelenl�te, ami miatt �r�kk� h�l�s leszek neki, �s ha nem szeretn�m m�r �gy is ennyire, m�g h�l�sabb lenn�k neki �rte.
Ki akartam menni a kertbe, vagy oda a tiszt�sra, b�rhova, ami nem volt m�, nem volt falakkal hat�rolva. A b�r�m szinte �gett a szabads�g ut�ni v�gyt�l, a v�ltoz�st�l, mindent�l, ami kimenek�tett volna a jelenlegi �rz�seim vihar�b�l. Mennem kell, musz�j �sszeszednem magam �s v�ltoztatnom a sorosomon, ha azt akarom, hogy jobb legyen, hogy jobban legyek.
Hirtelen �tletem t�madt, ism�t tolvajokat meghazudtol� csendess�ggel lementem a nappaliba, amint meggy�z�dtem r�la, nem leselkedik r�m vesz�ly �s kinyitottam a szekr�nyt. A sz�leim ebben t�roltak minden olyan t�rgyat, ehet�t �s ihat�t, amit aj�nd�kba kaptak valakit�l, de t�l flancosnak vagy olcs�nak tartottak hozz�, hogy elfogyassz�k. T�bbs�g�ben k�l�nbf�le alkoholos italok sorakoztak a k�t polcon, amit e gy�jtem�nyre sz�ntak, de nekem nem is volt m�sra sz�ks�gem. Kikaptam az els� kezembe es� �veget, sarkon fordultam, visszav�gtattam a szob�mba �s felnyitottam. Miut�n magamra z�rtam az ajt�t.
Az alkohol fert�tlen�t, ugye? Nekem �ppen erre volt sz�ks�gem. A sebeim �gtek, a foltjaim alatt minden egyes porcik�m sajgott, az �sszes m�z, amit reggel smink gyan�nt magamra kentem elfolyt, ak�r egy t�zt�l megolvadt �cska farsangi maszk.
Nagy kortyot ittam els�re az �tl�tsz� folyad�kb�l.
J�zusom, ez cs�p!
Majd’ megfulladtam a felt�r� undor okozta k�h�g�st�l. Ittam m�r kor�bban bort, s�rt, de ez a… gyan�that�an vodka, t�l sok volt a tapasztalatlan szervezetemnek.
 - T�k�letes - motyogtam magam el� �s �jb�l megh�ztam azt az �tkozott �veget. Ki akartam �tni magam, felejteni, tomp�tani, m�g el nem m�lik a bennem �rj�ng� k�osz.
   Nem sok mindenre eml�kszem, a sokadik korty ut�n az id� meg�llt, vagy tal�n n�lk�lem ment tov�bb, mert sz�momra teljess�ggel kiesett az eg�sz. Az biztos, a fejf�j�s m�snap reggel elviselhetetlen volt, azt hittem, ki fog szakadni a homlokom a hely�r�l, vele egy�tt t�vozik az agyam �s minden, amit addig odabent t�roltam.
A szemem k�zben m�g ki sem nyitottam.
M�lyen besz�vtam a p�rn�b�l �rad� illatot, elmer�ltem a friss�t� var�zsban �s igyekeztem kiz�rni az �letmegront� �rz�seket, amik felforgatt�k a gyomrom. Ismer�s, kellemes, biztons�gos. Ez �gy t�k�letesen lefedte az �sszes gondolatom �sszef�zve. Hallottam egy b�k�s, egyenletes szuszog�st k�zvetlen�l mellettem, ahhoz igazodva emelkedett �s s�llyedt a mellkasom, mik�nt kiengedtem �s besz�vtam a leveg�t. Ez a ritmus elringatott. Ak�rcsak a kellemes �lel�s, amiben pihentem.
�llj!
Rohadtul f�j a fejem, t�l sokat ittam, de ez akkor is egy kar, ami a fejem alatt pihen, �s valaki egyenletes l�gz�ssel fekszik hozz� csatolva.
 - Mark! - sikkantottam fel �s a k�vetkez� pillanatban az �gy mellett, a f�ld�n �ltem. A kar tulajdonosa �lmosan pislogott fel�m, majd elkerekedett szemeivel b�mulni kezdett. - Te mit keresel a szob�mban?
 - Sejtettem - ny�gte �s ny�jt�z�sa ropog� hangja bet�lt�tte a teret.
 - Hogy… te… mi van? - Dadogtam teljes k�pzavarral. K�rbe n�ztem a f�lhom�lyban �s valami nagyon nem stimmelt. A gyomrom ezerrel kavargott, a fejem sz�thasadni k�sz�lt, a testem nem �reztem t�ls�gosan otthonosan mag�t a b�r�ben. - Azt hiszem �n most…
 - Gyere! - kipattant az �gyb�l, mire befejezhettem volna a mondatot. Elkapta a kezem, felr�ntott �s azon kaptam magam, m�r a wc cs�sz�t b�mulva adom ki a b�natom teljes val�j�t.
Sosem h�nytam ezel�tt. Az ihlet ugyan megvolt hozz�, de a t�rgyi bizony�t�k ezid�ig nem t�rt�nt meg. Hogy sz�gyenlem-e magam? Abszol�t. �s m�gis �gy ind�tottam �letem egyik legfurcs�bb reggel�t.
Az el�ttem hever� pir�t�s nagyon is j�l n�zett ki. Szinte �lvezet volt beleharapni, megr�gni, s lenyelni.
 - El�rulod, hogyan ker�ltem ide? - tettem fel a j� ideje bennem motoszk�l� k�rd�st.
 - T�m�ren? Be�ll�tott�l az �jszaka k�zep�n, k�z�lted velem, hogy a csal�dod gy�l�l, az �desany�d meg akar �lni �s mindenn�l jobban szeretn�l n�lunk maradni az �jjel.
V�r�sl� fejjel b�multam a nem sokkal ezel�tt m�g �nycsikland� kenyeremet. Basszus, t�nyleg megtettem volna, amit fejben terveztem?
 - Mit… mit csin�ltam pontosan? - f�lve tettem fel a k�rd�st, mert m�r nem voltam benne biztos, meddig tart a val�s�g �s hol kezd�dik az elm�m sz�lte filmforgat�s.
 - Nem kell agg�dnod, mindent elrendeztem, te kialudtad magad, rendben vagyunk.
 - K�sz�n�m, azt hiszem - Ez a h�l�lkod�s �ltal�noss� kezdett v�lni, Isten tudja h�nyszor mondtam m�r neki �s el�g val�sz�n�, nem most utolj�ra. Eltoltam magamt�l a t�ny�rt �s fel�lltam. A macskajaj nehezen adta meg mag�t. - Haza kellene mennem.
 - Nem hiszem, hogy ez j� �tlet - Meglepetten n�ztem r�. V�rtam egy „elviszlek” vagy egy „rendben”-t, ehelyett ezt mondta �s ezzel teljesen bel�m fojtotta a sz�t. Pislogtam r�, mint n�ma hal a kis�llat keresked�s akv�rium�ban. - �desap�d �gy tudja, a bar�taiddal vagy.
 - Bar�tok? Ez ap�ra vall. - A naivit�s, hogy neki b�rmit be lehet adni �s �szint�n elhiszi, amit mondanak neki, mert hinni akar az emberekben, nem felt�telez akkora rosszat, mint a val�s�g maga. - Akkor most mit csin�ljak? 
 - Mit sz�ln�l hozz�, ha besz�lgetn�nk?
 - Ez az �tlet legut�bb sem vezetett t�l sok j�ra - �llap�tom meg a nyilv�nval�t �s megd�rzs�l�m a karom, amin a kor�bban gondosan takargatott foltok most �gy vir�tottak, mintha neonf�ny� rekl�mt�bl�val vil�g�tottam volna ki.
 - Konfliktus van az �desany�d �s k�zted, igaz? Nekem elmondhatod, nem szok�som titkokat kiadni, megb�zhatsz bennem. - Visszarogytam a sz�kre. Kinek m�snak, ha nem neki?
 - Tudom �s b�zom - sz�mat r�gtam, nehezen szedtem �ssze a gondolataimat. Soha senkinek nem besz�ltem err�l, addig j�, m�g a titkom marad. - Azt hiszem, a sz�leim csal�dtak bennem az�rt, ami vagyok. B�rhogyan is lettem „ilyen”, �k nem akarj�k, f�k�nt anya. Apa ker�li a t�m�t, igyeksz�nk �gy csin�lni, mintha semmi sem t�rt�nne, minden rendben van �s nem is lehet m�sk�nt. - Eddig szerintem �rthet�en fogalmaztam, nagy r�sz�t m�r �gyis tudja kor�bbr�l. A folytat�sn�l �rz�kelhet�en remeg meg a hangom t�bbsz�r is, amivel nem tudok mit csin�lni. - Anya forr�fej� t�pus, nehezen kezeli, ha felh�zz�k �s �n el�g gyakran teszem, sok h�lyes�get csin�ltam, ami miatt �k tartott�k a h�tukat. Neki sokat sz�m�t, mit gondolnak m�sok, tudod? Velem nem j�rt j�l, f�leg, mikor m�g az elej�n voltam, �s azt�n a suli… Jogosan tart annak, aminek.
 - Ez nem igaz! - v�gja r� hevesebben, mint sz�m�tottam r�. - Te nem csin�lt�l semmi el�t�lend�t Ophelia. Minden, ami t�rt�nt v�letlen m�ve �s annak, hogy senki sem �llt melletted, aki seg�thetett volna.
 - De m�r megt�rt�nt, nem igaz? - keser� mosolyra h�z�dik a sz�m. - A m�lt megm�s�thatatlan, a jelen arra �p�l. Hogyan hozhatn�k helyre valamit, amit nem lehet? Ezt dobta a g�p.
 - Megtanulod f�ken tartani, ut�na minden k�nnyebb lesz - Annyiszor mondta ezt, s �gy szeretn�k hinni ebben. - Besz�lek �desany�ddal, elmagyar�zom…
 - Ne! - ki�ltok fel r�m�lten. A sz�k hangosan csattan m�g�ttem, a lend�letes talpra ugr�st�l h�tra borult. A f�ld m�lye robban�sszer� reng�ssel reag�lt riadts�gomra, de egy m�sik rezg�s azonnali reakci�t v�lt ki bel�le �s csit�tani kezdi. Ezzel egyid�ben �n is meg�rzem karomon az idegen �rint�st �s felpillantok a kellemes melegs�get �raszt� szemp�rba. - Sajn�lom.
 - �n sajn�lom. Nem akarok belesz�lni az �letedbe, ez nem… - elhallgatott, mikor a mellkas�nak d�ltem. A semmib�l t�rt r�m az �lmos f�radts�g, �gy �reztem, mintha az �sszes energi�m elsz�vt�k volna bel�lem. Kellett n�h�ny l�legzetv�telnyi id�, mire Mark keze megmozdult �s a h�tamat simogatta. Lehunytam a szemem, m�lyen besz�vtam a leveg�t, az illat�t, mindent, ami kicsit is eml�keztetett a biztons�g �rz�s�re. Itt most nekem j� volt, megkaptam azt a seg�ts�get, amire mindig is v�gytam, ami nyugalommal t�lt�tt el. Az, ahogyan kezelte a v�ratlan kit�r�sem bebizony�totta, ha valaki, � k�pes t�lsz�rnyalni a saj�t er�m, hat�ssal lehet r�, ezzel megakad�lyozhatja, b�rkiben vagy b�rmiben k�rt tegyek.
Lassan nyitva ki szemem, h�l�san pillantottam fel r�, �s ekkor d�bbentem r�, milyen hihetetlen�l k�zel �llok hozz�. Meleg lehelete arcom cir�gatta, szemei az eny�met ejtett�k rabul. El�sz�r meg sem mertem mozdulni, azt�n magam sem tudom honnan mer�tettem az er�t, amivel l�bujjhegyre �llva ajakim meg�rintett�k a sz�j�t. Finoman, �vatosan k�zel�tettem, �m a v�lasz els�p�rt minden k�ts�get. Ujjai gyeng�den megszor�tott�k a derekam, kezem felcs�szott mellkas�n, majd �t�leltem a nyak�t, �s ez a cs�k minden k�sza gondolatot fel�lm�lt. Ajkaim sz�tny�ltak, s�haj t�rt �t rajtuk �s m�g k�zelebb h�z�dtam hozz�. Teljesen bele akartam olvadni, nem �rdekelt semmi, csak a pillanat, amiben akkor �s ott voltunk. Mark nem volt k�vetel�z�, l�gyan, visszafogottan cs�kolt, pont �gy, amilyen � maga, noha a r� jellemz� hat�rozotts�g most mintha hi�nyzott volna, �m �n ezt egy�ltal�n nem b�ntam.
Kis id� m�lva, ami sz�momra egyszerre t�nt hossz�nak �s t�ls�gosan r�vidnek, elh�z�dott t�lem, el�sz�r lassan, azt�n visszat�rt �nmaga, von�sai megkem�nyedtek, elh�tr�lt t�lem j� p�r l�p�snyire.
 - Ezt nem szabadott volna, �n nem akartam, sajn�lom. Nekem most… mennem kell. Igen, az lesz a legjobb. - hadart vagy hozz�m �rtek kom�tosan a szavak, minden esetre, mire felfogtam, mire k�sz�l, � m�r az el�szob�ban j�rt, �gy siettem ut�na. Sz�l�sra nyitottam a sz�m, �m kez�t felemelve elhallgattatott �s nemes egyszer�s�ggel otthagyott. N�ztem ut�na a t�rt�ntek hat�sa alatt �llva, k�b�n, szememb�l egy k�sza k�nnycsepp v�gigfolyt arcomon, ahol �llamon egyens�lyozott v�g�l lehullott a f�ldre.