Sziasztok!

Összedobtam ezt az izét, amit designnak lehet nevezni és kb. egy 5 éves kissrác megcsinálja, de hát ez van, ezt kell szeretni.

Még mindig azon gondolkozom... átmenjek blogspotra vagy sem? *gondolkodó fej*

Sziasztok!

   Kb. 2 hete szórakozom a designnal, de egyszerűen nem tudom, mit szeretnék alkotni. A szín egy hete van meg, a többi... fogalmam sincs, hanyadik tervezet. Most így sikerült, nem mondom, hogy elégedetten dőltem hátra a végén.

   Közben kiderült ez-az a suli vizsgakövetelményeiről, amitől a nemlétező magabiztosságom is elpárolgott. Leteszteltem, hol állok most, így 1 hónappal a megmérettetés előtt és sacc a felénél. Siralmas, ha azt nézem, mennyire semmiség az egész. Az agyhelyem persze elkezdett dolgozni, ellenem, aminek eredményeképp, már emiatt is idegeskedek, nem csak úgy szimplán a mindennapok okán. Napok... Az elmúltakban megkörnyékezett a hullám egy frusztráló része, amikor mindentől, mindenért és minden miatt ideges vagyok, robbanok, csapkodok, meg a többi, ha nem figyelek oda persze. 
Utálom a hullámokat. 

Sziasztok!

Elkezdtem az új menüpontot feltölteni, és már egy szösszenet (vagy néha "szösszi") fel is került. Van még pár kézzel leírva a füzetemben, de persze, mint több iromány, ezek is begépelésre várnak. Addig viszont igyekszem más pontokat frissíteni, például lett egy halom új karakterem, meg a meglévőkkel is történt ez-az. Valahogy ezeket is szeretném vezetni, mert ezek alapján lehet a kis extra köztes írásaimat jobban értelmezni. Még nem tudom, hogyan csináljam, de vannak ötleteim.

Ésss neki álltam egy új designnak, elvégre betéliesedtünk (és megfagyás közeli állapotba kerültünk), meg itt van a karácsony, meg a többi. Szóval, ha hirtelen az őszies helyett télies dizi fogadna titeket, ne lepődjetek meg, jó helyen jártok, meg minden. <3

Sziasztok!

   Kb. 2 naponta gondolkodtam rajta, hogy írni kellene ide, de sosem jutottam el eddig. Ne haragudjatok! Mostanában pörögnek a napok, nagyjából mindent elfelejtek és sokszor arra eszmélek, megint eltelt egy nap. 
   Ez jó dolog lenne? Részben igen, mert minden nap, ami eltelik végre mögöttem van, túl vagyok rajta és ez "éltet", nevezzük így az állapotom. Részben viszont rossz, mert a rengeteg rám váró feladat folyamatosan torlódik, halmozódik, aztán kapom a visszajelzéseket, letolásokat, hogy nem intéztem el valamit, vagy nem mentem el valahova, nem írtam rá, nem postáztam, utaltam... A gyógyszereimre is foghatnám, de régen is hasonló voltam, csak lightosabban, ezért maximum hozzásegítenek, de nem okolhatom mindenért azokat.
Szóval ezért is tűntem el, mert "kimegyek a konyhába vízért, de mire kiérek (három lépés) addigra azt se tudom, miért vagyok ott" napokat élek. Szerezni fogok egy nagy naptárt, olyan fali valamit, meg egy kis parafatáblát, aztán telebökdösöm cetlikkel, mint a nyomozós filmekben. Ide a homlokra tükörírás kevés, a noteszom meg sacc 3-4 hete elhagytam valahol... a lakásban. 

Hogy mi fogok csinálni az oldallal? Folytatom, természetesen. A nagylány ovis lett, fél 8-fél 4 közt ott van (elvileg), a kicsi októbertől szintén, ezzel a napközbeni időmmel szabadabban garázdálkodhatok majd remélem. Nem csak a kis bizniszem, a lakás, az oldal, a szerepezés, minden be lesz tervezve, talán tartani is fogom tudni. Januártól meg munka, addig meg kell találnom álmaim állását.
Nemrég voltam egy próbanapon, kereskedelem, sose szakadok el tőle. Amúgy tetszett, kisebb boltocska, ruhák, néha egyedül, néha párosban vannak bent, jönnek vásárlók is, színes az egész. Simán csinálnám. Viszont azt éreztem végig, hogy kilógok onnan. Nem ott van a helyem. Talán a főnökség, meg a kollégák hozzám-állása miatt. Az annyira nem jött be. Én csináltam, amit szoktam, bíbelődtem, vásárlóztam, rendezgettem abban a 2 órácskában, aztán hazajöttem. Azóta se hívtak. Lehet, valami túlbuzgó libának gondolnak, holott nálam ez az alap. Persze, szeretek ücsörögni, de azt is tudom, mi a feladatom, amit elvégzek szépen, aztán majd leülök, megállok. Sokat gondolkodtam a saját vállalkozáson, egy webshop, piac, ilyesmi, nem lehetetlen, csak el kellene indulni. Plusz vannak hátrányai, nem csak anyagi értelemben. Az egyik álmom teljesülne vele, de most nem látom reális képnek a jövő év kezdésére. Azt se tudom, mit szeretnék csinálni. Kereskedelem? Nagy bolt vagy kicsi? Milyen? Ha nem, akkor merre? Adminisztráció? Meki, meg társai abszolút kizárva, vendéglátás bizonytalan. Dolgoztam benne rövid ideig, nem volt rossz, de jó tapasztalatokat se szereztem túl sokat. 
Meglátjuk.

Bonyolult, minden olyan bonyolult. 

Sziasztok!

Huh, de régen írtam ide. 
Teljesen eltűntettem az oldalt, mert nem éreztem azt, hogy nekem még szükségem lehet rá, viszont törölni sem szerettem volna, ahhoz túl nagy kincs az életemben. :)
Most kb. 1 hete megint elkezdtem gondolkodni, hogy hiányzik az oldal. Pontosabban nem is az oldal, hanem maga az írás. Mióta családom van, a gyerekek, a minden is, túl soknak tűnt ahhoz, hogy megférjen mellette egy weboldal vagy az írás. Az útóbbi időben pedig full minden összejött. Lett egy új hobbim, puzzle-öket rakosgatok. Majd megmutatom, mik fordulnak meg a kezem közt, közben szeretnék nektek új tartalmakat is hozni irományok terén, no és persze, némi betekintést saját magamba, a valódi világomba.

Jelenleg épp valami gyerekdal szól, igazi ihletadó muzsika, pláne 0-24-ben hallgatva. :D 

Képzeljétek, új ötleteim vannak. Oké, nem a meglévő írásaimhoz, hanem valami full újhoz, de azért mentségemre szóljon, jó álmaim vannak mostanában, ha van rá időm. Tanulom a vázlatírást, ezáltal kevésbé vesznek el félúton a fonalak, ezzel valószínűleg a történetek sem állnak le olyan hirtelen.
Amúgy farkaskodás is volt a közelmúltban, noha elég kevéske sikeredett. Azért hamarosan azt is megmutatom ám! 

Megyek is írni, ha már megszállt az ihlet. 

UI.: Oh, el ne felejtsem, láttátok az új design-t? Ő itt az én kicsi Rufus-om, a készülő regénykémből. Cuki mi? Ha tudnátok, mi minden bújkál a mosolya mögött! Nem sokára úgyis kiderül.